Botrány készülődik a Budai Várban - az építészek kérdeznek

Nyílt levélben kért válaszokat három szakembertől a budavári volt Honvédelmi Főparancsnokság építészeti tervpályázata utóélete kapcsán 25 építész. A nyílt levél írói attól félnek, hogy kollégáik pályázat nélkül akarják újratervezni a II. Világháború óta romos épületet.

A nyílt levelet Vargha Mihály, az építészfórum.hu főszerkesztője juttatta el kedden az MTI-hez.

A nyílt levél címzettje Mezős Tamás építőmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke, Z. Halmágyi Judit építészmérnök, a Fővárosi Közgyűlés képviselője és Mányi István Ybl-díjas építészmérnök; mindhárman a Budapesti Építész Kamara tagjai.

Igaz-e, hogy a tudtukkal vagy kezdeményezésükkel olyan tervezői csoport alakul(t), amely tervpályázat nélkül, egyenes megbízással készül elkészíteni a budai Szent György téri volt Honvédelmi Főparancsnokság romjának közpénzek felhasználásával történő áttervezését? - tették fel a kérdést a dokumentumot jegyző építészek.

google maps

Arra is választ várnak, igaz-e, hogy mindennek kitalálásában, megszervezésében tevőlegesen vagy akár csak hallgatólagosan is részt vesznek vagy vettek, netalán részt fognak venni a címzettek.

Ha az első két kérdésre a válaszuk igen, összeegyeztethető-e mindez pozícióikkal, a Magyar Építész Kamara etikai és fegyelmi szabályzatával, annak szellemével? - olvasható a november 12-i keltezésű nyílt levélben.

Alulírott építészek a leghatározottabban kiállunk amellett, hogy a tárgyi tervezési feladatra (helyszínre és programra) a 2004-ben lezajlott, és a zsűri szerint egységesen első díjasnak ítélt Kis Péter építész kapja meg a tervezési megbízást - szögezték le.

Hozzátették: amennyiben a program, netalán a helyszín olyan mértékben megváltozott, hogy az a győztes pályamű koncepcióját tarthatatlanná teszi, követelik új titkos és nyilvános tervpályázat lebonyolítását.

A nyílt levelet 25 építész jegyzi, szinte mindegyikük a Budapesti Építész Kamara tagja.

A KÖH azt közölte kedden az MTI megkeresésére: a Budapesti Építész Kamara elnöksége csütörtökön ülésezik, Mezős Tamás csak azt követően nyilatkozik a tervpályázatról.

Előzmények

A kormány még 1999-ben döntött arról, hogy a Szent György téri épülethez kulturális funkciót kell rendelni. Ennek alapján a Budai Várgondnokság Kht. elkészítette egy szellemi-kulturális központ koncepcióját. A 2004-es építészeti pályázatot a Kis Péter Építészműterme Kft. nyerte meg, ám a zsűri által merésznek, az átlagízléssel kicsit ütközőnek nevezett győztes terv gyakorlati kivitelezése nem kezdődött meg.

A Népszabadság értesülése szerint új terv készül, s mivel a pályázat lebonyolítására már nincs idő - hisz 2010-re be kellene fejeződnie a munkának -, a minisztérium saját hatáskörben oldja meg a kérdést. A lap a november 5-én megjelent cikkben azt írta: úgy tudja, az áprilisban megalakított Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) tervezteti majd a rekonstrukciót.

A Magyar Narancs hetilap lehetséges új tervezőként Mányi Istvánt, a Páva utcai holokauszt emlékmúzeum tervezőjét említette.

Mányi István építészt említették a Magyar Televízió Az Este című műsorában is, november 7-én. Kis Péter, a pályázaton győztes építész a műsorban azt hangoztatta: az egykori pályázat kiírásában benne volt, hogy a győztessel szerződést kötnek. A riport szerint a két tábor közötti "döntőbíró" a KÖH lehet, mint engedélyezési hatóság.

Ugyanakkor, mint elhangzott, Mezős Tamást, a hivatal elnökét sokáig esélyes tervezőként vették számításba a döntéshozók. Ennek kapcsán Mezős Tamás azt mondta a műsorban: rájöttek arra, "kicsit bizarr", hogy a saját terveit ő maga engedélyezze. Mezős Tamás ezért nem tervezi meg az épületet, ugyanakkor megtervezteti más tervezőkkel - hangzott el.

Uniós pénz miatt a nagy sietség?

A budai Vár területének, azon belül a Honvéd Főparancsnokság romos épületének rekonstrukciója az idén júliusban került be kiemelt projektként az Új Magyarország Fejlesztési Tervbe.

A fejlesztés összesen 22-23 milliárd forintba kerül, ehhez az állam mintegy 10 milliárd forinttal járul hozzá, 85 százalékban uniós és 15 százalékban hazai forrásból. Emellett mintegy 12-13 milliárd forintos magántőkével számolnak. A fejlesztésnek 2010-ig kell megvalósulnia.

Cikkajánló:
$$196$$
$$199$$