Változatlan alapkamat mellett izgulhatnak a devizások

A magyar fizetőeszköz reggel közel 258 forintos euróval szembeni árfolyamon ”ébredt”, majd a nap végére vészesen megközelítette a lélektani határnak számító 260 forintot. A devizahitelesek súlyos ezreket veszíthetnek, ha tartósan megmarad a gyengébb árfolyam. Mindeközben a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem változtatott a jegybanki alapkamat 7,50 százalékos szintjén.

A kamatszint tartása egyébként egyáltalán nem okozott meglepetést. A kamatdöntés után kiadott közlemény szerint a testület az inflációs várakozásokkal, valamint a nemzetközi tőkepiacokkal kapcsolatos kockázatokra való tekintettel döntött az irányadó kamat szinten tartása mellett.

Mennyit veszthetnek a devizások?

A devizahitelesek számár a mostani forintgyengülés több ezer forintos többletköltséget jelenthet a törlesztőrészletekben, ha a gyenge árfolyam tartós marad. A forint egyébként a régiós valutákkal összhangban vesztett értékéből, miután a befektetők elkezdték kivonni pénzüket a kockázatosabbnak ítélt Közép-európai piacokról az egyre erősödő amerikai recessziós félelmek hatására.

A forint a svájci frankkal szemben már év eleje óta gyengül. Míg január elején egy frankért középárfolyamon közel 153 forintot kellett kifizetni, addig most egy frank több mint 161 forintba kerül. Ez a különbség egy nagyjából 60 ezer forintos törlesztőrészletnél havonta közel 5 ezer forintos drágulást jelent, ami nem elhanyagolható, különösen, ha tartós marad a 160 forint feletti árfolyam.

Hogyan tovább?

Mivel a mostani árfolyammozgásokat főleg az amerikai gazdasággal kapcsolatos aggodalmak váltják ki, minden tekintet az amerikai jegybank szerepét betöltő FED-re szegeződik. A január végén esedékes kamatdöntéstől sok minden függ, de azt egyelőre sejteni sem lehet, hogy miképp határoznak Bernanke-ék. Egyesek szerint a kamatcsökkentés indokolt lenne, hiszen a másodlagos jelzálogpiaci válságban megsebzett bankoknak szükségük van az olcsó forrásra, csakúgy, mint az egyre nehezebben hitelhez jutó vállalkozásoknak és az elsorvadó ingatlanpiacban ”fetrengő” amerikai adósoknak.

Az ezzel ellentétes vélemény szerint az infláció sokkal nagyobb veszélyeket rejt, mint az ingatlanpiaci válság okozta pénzhiány, ezért inkább a 4,25%-os kamat tartására ösztökélik egyes szakértők a Fed-et.

Mindkét álláspontot felülírja Soros György véleménye, aki egy lapinterjúban elmondta: pénzpiaci eszközökkel a most kialakulóban lévő válság nem kezelhető, ugyanis a gazdasági fejlődés fundamentumaival vannak gondok, tehát a recesszió elkerülhetetlen.

Azt sajnos (vagy nem sajnos) senki sem tudja megmondani, hogy kinek lesz igaza. Itthon, gyenge gazdasági mutatóinkkal, könnyen sebezhető valutánkkal és sokszáz-milliárdnyi devizahitelünkkel csak abban reménykedhetünk, hogy a világgazdaság lassulása nem csap át recesszióba, és a külföldi befektetőknek még marad elég pénzük és kockázatvállalási kedvük ahhoz, hogy ne vonuljanak ki a magyar tőkepiacról. Ez utóbbi persze kevéssé valószínű!

Cikkajánló:
$$378$$
$$386$$