Új szabályok: ingatlanok internetes árverése

Az Országgyűlés elfogadta az elektronikus árverés, valamint az egyszerűsített végrehajtás és az adóhivatal ingatlanárverési eljárásának részletes szabályait. A módosítás legnagyobb része várhatóan augusztus 1-jén lép hatályba. Az új szabályokat a hatályba lépéskor folyamatban lévő végrehajtásokra is alkalmazni kell.

Elektronikus árverésre ezentúl a 100 ezer forint becsértéket elérő ingóságok kerülhetnek, de ingatlanok is árverezhetők így. Az ehhez szükséges elektronikus platformot a végrehajtók kamarája működteti.

Az árverési hirdetményt a végrehajtó az elektronikus árverések nyilvántartásában teszi közzé. Ez tartalmazza egyebek mellett a legalacsonyabb vételárat, az előleget és az árverés időtartamát.

Európai fizetési meghagyás Ennek lényege, hogy a nem vitatott követelések az unión belül ezzel egyszerűen behajthatók. Különösen a kis- és középvállalkozások jutnak előnyhöz így, hiszen a követelések nagy részét kifizetik a kötelezettek. Miután EK-rendelet teszi lehetővé a fizetési meghagyás kibocsátását, az automatikusan része valamennyi ország jogrendszerének, a nemzeti jogban csak a technikai szabályokat kell rendezni. Ezt tette meg a parlament, amikor a megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság hatáskörébe utalta a fizetési meghagyások kiállítását. A fővárosban a Budai Központi Kerületi Bíróság lesz az illetékes.

Akik részt kívánnak venni az árverésen (vagyis az árverezők), azoknak be kell kerülni az árverezők elektronikus nyilvántartásába. Ebbe csak a végrehajtók tekinthetnek be, és abból adatok csak a bíróságnak, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, valamint a büntető ügyben eljáró hatóságoknak adhatók ki.

Az árverező bejelentkezve a rendszerbe elektronikusan tehet ajánlatot az árverési hirdetményhez csatolt licitnapló lezártáig. A vételi ajánlatot a rendszer automatikusan rögzíti, de nem teszi közzé azokat az ajánlatokat, amelyek nem érik el a becsérték egynegyedét. Az árverés a hirdetmény közzétételét követő 15. nap 20 órájáig tart, ekkor zár a licitnapló.

Üzletrész értékesítésekor a tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Ő ezt szintén elektronikusan gyakorolhatja (a legmagasabb összeget kínáló helyébe léphet).

Az árverési vevőt - aki megnyerte a licitet - a végrehajtó felhívja, hogy 15 napon belül jelenjen meg az irodájában és írja alá az árverési jegyzőkönyvet. Ha ezt elmulasztja, elveszti az előleget.

Külön fejezet került a végrehajtási törvénybe a zálogtárgy egyszerűsített értékesítésére. Erre a zálogjoggal biztosított pénzkövetelés végrehajtásakor kerülhet sor (tipikusan ilyen a lakáskölcsön). Az egyszerűsített végrehajtásról azonban meg kell állapodnia a zálogjogosultnak (banknak) és a zálogkötelezettnek (a hitelfelvevőnek). Ilyenkor nincs szükség a becsérték meghatározására, hanem a két fél maga állapodik meg a legalacsonyabb vételárban, és ez alatt nem árverezhető el a zálogtárgy (a lakás). Az árverezők által fizetendő előleg a legalacsonyabb vételár 10 százaléka lesz. A második sikertelen árverezés után a legalacsonyabb vételáron veheti át a zálogtárgyat a végrehajtást kérő. Ha lakást árvereztek, akkor a kiköltözési határidő az árveréstől számított 90 nap.

A végrehajtási törvény módosítása végén egyéb törvénymódosításokat tartalmaz az új jogszabály. A polgári törvénykönyvbe (Ptk.) bekerül egy új bekezdés, amely kimondja, hogy a felek megállapodhatnak a zálogtárgy egyszerűsített értékesítésében. Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) pedig részletesen szabályozza, hogy az adóhatóság miképpen értékesíthet ingatlanokat nyilvános pályázaton. Ez nem elektronikus, hanem hagyományos eljárás.

(A törvénymódosítás megjelenéséről természetesen hírt adunk, hogy részletesen is megismerhessék azt olvasóink.)

Cikkajánló:

$$809$$

$$810$$

$$811$$