A vagyonadó nem oszt, nem szoroz?

Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

A kormány által becsült 5%-nál várhatóan szélesebb, országos szinten a lakásállomány 10%-át jelentő kört fog érinteni a múlt héten véglegesített vagyonadó 2010-es bevezetése. A 30 millió Ft feletti ingatlanokra kivetett teher azonban önmagában nem fogja átrajzolni a piac mostani képét – vélik az Otthon Centrum szakértői.

Jelenleg az Otthon Centrum, Magyarország vezető ingatlanforgalmazó hálózatának adatbázisában a lakóingatlanok 27,5%-ának kínálati ára haladja meg a 30 milliós adóköteles határt, míg a fővárosban ez az arány megközelíti a 35%-ot. Természetesen a nagy hálózatok kínálatában nagyobb arányban vannak értékesebb ingatlanok, vagyis a nagyon olcsó, az országban tömegével található, maximum pár milliós ingatlanok alulreprezentáltak.

„Mintegy 10%-osra becsüljük az adóköteles, 30 millió Ft-nál többet érő lakások állományát országos szinten, hozzátéve, hogy ez az arány a fővárosban és az agglomerációban ennél jóval magasabb is lehet.” – mondta Nagygyörgy Tibor, az Otthon Centrum Zrt. vezérigazgatója.

A nagy értékű ingatlanok forgási sebessége kisebb, mint az olcsóbb, nagy tömegek számára elérhető lakásoké, házaké és a válság hatására a drágább ingatlanok iránti kereslet még inkább lelassult. Az Otthon Centrum adatbázisa szerint az év első négy hónapjában a rajtuk keresztül eladott 30 millió feletti értékkategória jóval a kínálati aránya alatt, éppen 10%-os részesedést ért el.

Ez is jelzi, hogy valós piaci árakat igen nehéz meghatározni ebben a kategóriában. Viszont pont ez a szegmens – az 50-70 millió feletti családi házaké – az, ahol egy pár milliós ésszerű, a piaci igényeket szem előtt tartó felújítás, modernizálás költsége akár kétszeresen is érvényesíthető a későbbi eladási árban. Az érték egyszeri megállapítása után tehát az egyes ingatlanok értékkövetése újabb nagy kihívást jelent, ha naprakész adatbázis alapján szeretné az állam kiróni a vagyonadó ezen elemét.             

Bár az első bejelentések után – miszerint minden 2 millió feletti ingatlan adózna – az ingatlanadó felpuhulásaként értékelhető a 30 milliós limit meghúzása, a 30 millió alatti összeg beszámítása az adóalapba azt jelzi, hogy az állam kevesebb adózótól ugyan, de több bevételhez szeretne jutni. Egy elgondolkodtató példa: míg a bő két évet megélt luxusadó alapján egy 105 milliós ingatlan után mindössze 25 ezer forintot kellett fizetni évente (5 millió 0,5%-a), ez ma, ugyanilyen érték mellett 480 ezer forintot jelent majd (30 milliós részre 0,35%, 75 millióra pedig 0,5%).

„Önmagában a vagyonadó ingatlanokra vonatkozó eleme nem fogja átrajzolni az ingatlanpiac jelenlegi képét. Bár biztosan lesznek olyanok, akiknek ez lesz az ’utolsó csepp a növekvő terhek tengerében’, nem számítunk arra, hogy az adóköteles ingatlanok tömegesen jelennének meg a piacon.” – hangsúlyozta Nagygyörgy Tibor. „Ugyanakkor az éppen 30 millió feletti lakásoknál az eladóknak ésszerű lesz engedniük az árból. Ugyanígy, az új beruházásoknál is figyelni fognak a fejlesztők, hogy lehetőleg az adóköteles limit alá lőjék be a lakások árát az árlistán; a szocpollal megszűnő méltányolható lakásigény, illetve az illetékcsökkentés mérlegelése mellett ez egy új árazási szempont lehet majd.”

Mérséklődhet viszont a lakáskiadási céllal vásárlók kereslete a 30 millió feletti kategóriában, hiszen egy átlagos állapotú ingatlannál körülbelül egyhavi bérleti díjnak megfelelő összeget kell majd adóban befizetni.

A kidolgozott vagyonadó program a rászorulóknak (nyugdíjasoknak, nagycsaládosoknak, munkanélkülieknek) számos könnyítést tartalmaz. Az Otthon Centrumnál úgy vélik, nem kell attól tartani, hogy a nyugdíjasok tömegével terhelnék meg majdani örököseiket a be nem fizetett adójukkal. Ha tehetik, inkább a 10 millióval csökkentett adóalap után fizetik majd be a közterhet, vagy máshogy próbálják meg kigazdálkodni az évente kétszer fizetendő adóösszeget.

„Összességében úgy gondolom, hogy a júliustól megszűnő szocpol és állami kamattámogatás, valamint az új lakások esetében 25%-ra emelkedő áfa piacmérséklő hatása jóval jelentősebb lesz júliustól, mint amire az ingatlanadó bevezetésekor lehet számítani.” – hangsúlyozta Nagygyörgy Tibor. „A megszűnő szocpol és az áfa-emelés mellett a lakáshitelek tömeges bedőlése, és a lakások áron aluli piacra kerülése okozhat gondokat az ingatlanpiacon és a pénzügyi rendszerben egyaránt. Ezért, és a szociális problémák elkerülése érdekében is, az ilyen bedőlt lakáshitelesek megsegítésére érdemes lenne létrehozni egy – az állam és a bankok által 50-50%-ban lejegyzett – 7 éves zárt végű ingatlanalapot. Az alap a forgalmi érték 75%-a körül vásárolhatná meg az ingatlanokat, az e feletti esetleges adósság a bank vesztesége lenne.  A lakásokat 5 éven belül a jelenlegi piaci érték 100%-án vásárolhatnák vissza az adósok az alaptól, addig bérlőként használhatnák az alap által fizetett vételár 3%-nak megfelelő bérleti díjért.”

Cikkajánló:

$$1820$$

$$1817$$

$$1816$$