Csökkent az engedélyezett lakáshitelek száma és összege tavaly

Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Tavaly több mint 40 000 lakáshitelt engedélyeztek Magyarországon, összesen 157 milliárd forint értékben.

Tavaly több mint 40 000 lakáshitelt engedélyeztek Magyarországon, összesen 157 milliárd forint értékben, ami 2012-höz képest a hitelek számában 25, összegében pedig 24 százalékos csökkenést jelent - közölte a Központi Statisztikai Hivatal

Az engedélyezett hitelek száma és összege csökkent, ezen belül az államilag támogatottak aránya jelentősen nőtt: számuk 20, összegük 26 százalékkal volt magasabb 2013-ban az előző évihez képest. A növekedés a támogatott forinthitelek újbóli bevezetésének köszönhető - állapította meg a statisztikai hivatal.

2013. december 31-én a lakáshitelek állománya 3318 milliárd forint volt, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 11 százaléka. Ennek 53 százalékát devizaalapú lakáshitelek tették ki. A teljes hitelállomány összege először 2011-ben csökkent és azóta is; 2011-ről 2012-re 17, 2012-ről 2013-ra 5 százalékkal.

A hitelek 64 százalékát bankok nyújtották, 29 százalékát jelzáloghitel-intézetek, több mint 4 százalékát lakástakarék-pénztárak, 3 százalékot pedig a takarék- és hitelszövetkezetek. A fennálló szerződések nagy többségének hitelminősítése problémamentes, csak 9 százalékuk besorolása átlag alatti, kétes vagy rossz - áll a KSH kiadványában.

Míg 2012-ben a lakáshitelek egyik fő célja a devizahitel forinthitelre való kiváltása volt (12 000 folyósítás történt 72 milliárd forint értékben), addig 2013-ra e hitelcél számban (2 ezer) és összegben (2 milliárd) is jelentősen visszaszorult. Tavaly a használt lakás vásárlására nyújtott hitelek voltak túlsúlyban, amelyek száma és összege is meghaladta az új lakás vásárlására és a lakásépítéshez együttesen kiutalt összeget. Használt lakás vásárlására, összesen 25 690-re, tavaly 115 milliárd forintot folyósítottak.

A lakáscélú hitelek átlagos futamideje 2013-ban 13 és fél év volt; ez kis csökkenés 2012-höz képest. Mintegy 2 év a futamidő-különbség az új és a használt lakások esetén: előbbieket átlagosan 16 évre nyújtják, míg az utóbbiakat 14-re a KSH friss kiadványa szerint.