A szabályozási és politikai környezet gátja az ingatlanpiac fejlődésének

Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

A szabályozási és a politikai környezet gátló tényező jelenleg a magyar ingatlanpiacon - vélték a Property Investment Forum ingatlan konferencia résztvevői.

A rendezvényen tartott elektronikus szavazáson a konferencia 500 részvevőjének 71 százaléka a magyar ingatlanpiac legfőbb kockázatának a kiszámíthatatlan kormányzást és szabályozási környezetet ítélte. A gazdasági növekedés lassulását 17 százalékuk vélte a legnagyobb kockázatnak.

A résztvevők 72 százaléka ugyanakkor arra számít, hogy a magyar ingatlanszakma számára 2015 jobb év lesz, mint amilyen az idei volt.

Tóth Balázs, az OTP Ingatlan Alapkezelő vezérigazgatója a kerekasztal-beszélgetésen szólt arról, jelenleg 100 millió euró brit és észak-amerikai tőke keres befektetési lehetőséget a régióban. Az üzleteket azonban hátráltatja a transzparencia és a megjósolható jövő hiánya - mutatott rá.

Pázmány Balázs, az Erste Alapkezelő igazgatósági elnöke elmondta, hogy a magyar ingatlanalapok 8-9 százalékos hozamot tudnak elérni akkor, ha bennük az ingatlanok aránya eléri az 50 százalékot. A kamatok esetleges emelkedése legfeljebb az új építésű ingatlanoknál csökkentheti a hozamokat - fűzte ehhez Tóth Balázs.

A rendezvényen vita alakult ki arról, hogy a bevásárlóközpontok vasárnapi bezárása miként hat az ingatlanpiacra. Pázmány Balázs szerint a befektetők kalkuláltak a vasárnapi nyitva tartással. Rámutatott: a forgalmat visszaveti a heti egynapos bezárás, amely megjelenik a bérbeadóknál is, és ez kihat a bérleti díjra.

vasárnapi zárva tartás

Bíró Gergely, a Diófa Alapkezelő vezérigazgatója úgy vélte, hogy a kezdeti csökkenés után visszaáll a forgalom a korábbi szintre. A stabilnak nem mondható szabályozási környezeten viszont ez az intézkedés nem ront tovább - jegyezte meg.

A vasárnapi zárva tartással Furulyás Ferenc, a JLL tanácsadó ügyvezető igazgatója szerint az a legnagyobb gond, hogy nem versenysemleges.

Az ingatlanpiac hitelezéséről ellentétes vélemények hangzottak el. A legtöbb felszólaló hiányolta a bankok aktivitását, Noah M. Steinberg, a WING ingatlanfejlesztő elnök-vezérigazgatója szerint azonban az utóbbi fél-egy évben ez már nincs így. Az ingatlan-befektetőknek fontos a helyi finanszírozás - jelezte.

A közép-kelet-európai ingatlanpiacról elhangzott, hogy a befektetések fele jut Lengyelországra, a második helyen Csehország áll, és csak ez után következik Románia és Magyarország.

A lengyel elsőséget azzal magyarázta Del Chandler, a BNP Paribas ingatlanpiaci igazgatója, hogy ott lezajlottak azok a strukturális reformok, amelyek több régiós országban még váratnak magukra.

A régióban megfigyelhető az ingatlanárak emelkedése, amely a hozamok csökkenésével jár. Nagy kockázat a bérbeadás, vagyis hogy mekkora terület áll bérlő nélkül - erről Michael Atwell, a CBRE nemzetközi tanácsadó Közép-Kelet-európai tőkepiaci vezetője beszélt. Ő már az érett piacok közé sorolta a régiót.

Szóba került a konferencián az ukrán válság ingatlanpiacra gyakorolt hatása is. Az általános vélemény szerint az ukrán és az orosz piacot kivéve a konfliktusnak másra nem lesz hatása. Ugyanakkor az orosz befektetők - a kínaiak mellett - továbbra is aktívak az európai ingatlanpiacon.