Elhalasztották a döntést az UCB Ingatlanhitel perében
December 12-ére halasztotta a másodfokú határozat kihirdetését az UCB Ingatlanhitel Zrt. devizahiteles perében a Fővárosi Ítélőtábla Budapesten.
A Fővárosi Törvényszéket az ítélőtábla újratárgyalásra kötelezte eljárásjogi szabálysértés miatt elsőfokon. A törvényszék novemberben részben helyt adott a felperes UCB Ingatlanhitel Zrt keresetének. Viszont a bíróság elutasította a keresetet a megjelölt rendelkezések azon részében, amelyek nem tartoznak a devizahiteles törvény hatálya alá, mert azok az átláthatóság elvébe ütköznek. A döntés ellen a felperes hitelintézet és az alperes magyar állam is fellebbezett.
A felperes egyedi normakontroll eljárás kezdeményezését, a tárgyalás felfüggesztését és előzetes döntéshozatali eljárást kért az Alkotmánybíróságnál. Előadta a fellebbezésben, hogy a kereset utal ágazati, közigazgatási jogi kötelezettségekre is. Ilyen az a 2013-tól érvényes rendelkezés, ami kötelezővé teszi az árazási elvek belső szabályzat bevezetését. Ez meghatározza, hogy a szerződésnek kell tartalmaznia az oklistát, az árazási elveknek meg az oklista felmerülése esetén való eljárás főbb elveit.
A felperes álláspontja szerint irreleváns, hogy az árazási elvek nem nyilvánosak a fogyasztó számára, mivel ez a törvényi szabályozás következménye.
Az alperes magyar állam fellebbezésében kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a felperes keresetének teljes elutasítását és a megállapított perköltség összegének megemelését. Az alperes előadta: ha a bíróság egyes okokat kiemel, míg másokat érintetlenül hagy, akkor korlátozott oklistát hoz létre, amellyel megváltoztatja a felek szerződéses akaratát.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmében kifejtette: a bíróság az oklista valamennyi elemét egyenként megvizsgálta és helyesen következtetett arra, hogy nem felelt meg az átláthatóság elvének. Semmi akadálya nem volt annak, hogy a felperes az árazási elveket a fogyasztói szerződés részévé tegye – tette hozzá. Nem vezethető le a törvényből, hogy ha a bíróság új, módosított oklistát hoz létre, akkor ezzel a felek szerződéses akaratát pótolja.
