Lakáshitel - egyre jobban eladósodunk, és ez mindenkinek öröm

Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Újra sokan vesznek fel jelzáloghitelt - átlagosan tíz milliót, tizenöt évre - , közeleledünk a válság előtti csúcshoz. Mire következtethetünk ebből?

A jelzáloghitelezés bővülése stabilnak tűnik, a bankok a válság utáni megszeppenésből magukhoz tértek, és újra elkezdték a hiteltermékeiket felfuttatni. Ha nem így tennének, rövid időn belül gyakorlatilag mind csődbe is mennének.

A hitelezést alábbi tényezők fűtik:

  • évek óta alacsony kamatkörnyezet
  • egyre emelkedő reálbérek
  • alacsony munkanélküliségi ráta
  • növekvő GDP
  • rendületlenül érkező uniós források
  • kedvező beruházási környezet
  • CSOK és NOK

FOGYASZTÓBARÁT LAKÁSHITELEK

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint a fogyasztóbarát lakáshiteleket az ügyfelek 76 százaléka fix kamatozással veszi fel. Az öt évre fixált kamatok a legkedveltebbek.

  • 3 éves fix kamatperiódus: 13 %
  • 5 éves fix kamatperiódus: 55 %
  • 10 éves fix kamatperiódus: 25 %
  • futamidő végéig fix kamatperiódus: 7 %

Egy átlagos fogyasztóbarát lakáshitel összege 10,81 millió forint, futamideje 16,6 év, és átlagosan a jelzáloggal terhelt ingatlan értékének 55,5 százalékát teszi ki.

Tízből kilencen használt ingatlan vásárlására fordították a hitelösszeget, 5 százalékuk viszont korábbi rossz hitelét váltotta ki vele. A fogyasztóbarát hitelek 59 százalékát Közép-Magyaroszágról igényelték; legkevesebben Észak-Magyarországról, ill. a Dél-Dunántúlról igényeltek ilyen szolgáltatást.

A hitelt felvevők 5 százaléka korábbi kedvezőtlen hitelét váltotta ki

A legtöbb lakáshitelt a 30-39 éves korú ügyfelek vették fel - 44 százalék -, ami jól leköveti az első házasságkötések átlagos életkorát, amire a nők átlag 30, míg a férfiak átlag 32 évesen szánják rá magukat.

A negyvenes hitelfelvevő korosztály aránya 28 százalék, míg a húszéveseké 18 százalék volt.

Minden második ingatlanügyletet hitelből finanszíroznak.

MNB KAMATEMELÉS

A jelenlegi kamatkörnyezetben a rövidebb fix kamatperiódusú hitelek teljesítenek jobban a hosszabbakkal szemben. Ez is annyit jelent csupán, hogy utóbbiak nem csökkennek olyan mértékben, mint előbbiek.

A jelzáloghitelezés tehát felfutóban van, kérdés, mi szab majd határt az ingatlanhiteleknek. Várhatóan nem lesz még egyszer 2008-as szintű világválság, azonban hazánkban a jelzáloghitelek ma még oly világos egén nem teljesen felhőtlen a horizont.

Amennyiben meggyengül a forint, és a jegybank az infláció kordában tartása érdekében kamatemelésre kényszerül, akkor bizony majd döntenie kell, melyiket fékezi meg a másik kárára: az inflációt vagy a hitelköltségek növekedését.