A fánk-hatás már hangsúlyos

Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Amikor a belváros elnéptelenedik: mindenki kimenekül az agglomerációba, mert onnan is tud dolgozni, illetve dolgozni járni - ez a fánk-hatás.

Nem csak a falusi CSOK változtatta meg a fővárosi agglomeráció életét, hanem a koronavírus járvány is, hiszen mindkettő arra buzdította az embereket, hogy a belvárost elhagyják.

A távmunka előnyei

Egyértelmű, hogy az ingatlanpiacot világszerte nagyban befolyásolta a modern munkavégzés elterjedése. Egyrészt egyszerűbb a távmunka, mert nem kell nagy távolságokat megtenni, és így eltűnik az utazással töltött holtidő is, másrészt a munkáltató is tud spórolni az irodafenntartási költségeken.

A távmunka nem egyformán érinti az embereket. Azok, akik kevésbé kreatív munkát végeznek, illetve nem szükséges a munkájukhoz a többiekkel való szoros kooperáció, azoknak könnyebb otthonról dolgozniuk. Jellemzően a családosok könnyebben választják az otthoni munkavégzést, hiszen nekik már van társaságuk, és az -amúgy ingázással töltött- idő is értékesebb számukra.

Mi az a fánk-hatás?

Az a jelenség, amikor már nem éri meg annyira központi helyen lakni, és ugyanannyi pénzért kényelmesebben is lehet élni egy kevésbé központi részen - azt eredményezi, hogy sokan a külterületek és az agglomeráció felé fordulnak. Kvázi elnéptelenednek a központok, és mintegy a lyukak körül egy-egy lakosokkal teli körgyűrű alakul ki: egy "fánk".

Magyarországon is készült a fánk-hatásról tanulmány, mely egyelőre csak a főváros és környékén tapasztalt jelentősebb eltérést, a többi nagyobb városnál még nem. A koronavírus intenzív két éve alatt úgy változtak a viszonyok, hogy nyugodt lélekkel kijelenthető: egy percnyi többlet utazás 0,24%-kal nagyobb lakásár-emelkedést okozott.

Lakóingatlan-árváltozás Budapest kerületeiben a központtól mért távolság függvényében

Lakóingatlan-árváltozás Pest megye járásaiban a főváros központjától mért távolság függvényében

A távmunka hazánkban még nem annyira fánkosít

Míg 2019-ben országosan a munkavállalók 2%-a dolgozott csupán otthonról, addig 2020-ban már 9%. A nagyobb vidéki városoknál a munkavállalók tizede-ötöde dolgozott az otthonából, míg Budapesten és környékén ez az arány bőven 20% felett volt.

A fővároson belül a 4., 7., 8., 9., 13., 14., 16., és a 18. kerületben,

míg az agglomerációban a Buda környéki járásokban, a vecsési járásban és az aszódi járásban volt a számottevő a távmunka aránya. 

A 2019 és 2021 közötti lakásárak alapján egyelőre statisztikailag nem kimutatható a távmunka arányának és a lakásárak változása közt összefüggés, de ha a távmunka terjedése tartós lesz - a nemzetközi példát követve-, a hatás jobban érvényesülhet a hazai ingatlanárakban.

Ne várja meg, hogy még magasabb legyen az ingatlanok ára - keresse meg most az igazit az ingatlanok.hu-n!

Forrás: kti.krtk.hu