Ajándékozási illeték (ingatlan)

Hogy miért éri meg adásvétel helyett az ajándékozás? Legtöbbször rokonok közt történik ilyen ügylet, ugyanakkor sokan azt szeretik az ajándékozásban, hogy – legalábbis hivatalosan – ellenérték nélkül cserélhetnek gazdát ingatlanok és ingóságok.

Ingatlan ajándékozásánál alapvetően két kritériumnak kell megfelelni: a szerződést írásba kell foglalni és a megajándékozottnak valamely formában az ajándékot el is kell fogadnia.
Definíció szerint: Az ajándékozás olyan szerződés, amelyben az egyik fél saját vagyona rovására kötelezettséget vállal arra, hogy a másik (szerződő) fél javára ingyenes vagyoni előnyt juttat.

Az ajándékozási illeték mértéke

Az illeték mértékében (és így összegében is) jelentős különbségek vannak attól függően, hogy a megajándékozott milyen rokonsági fokban áll az ajándékozóval.
Az illeték mértéke lényegesen kedvezőbb továbbá abban az esetben, ha lakástulajdon ajándékozás útján történő megszerzéséről van szó, mintha más az ajándék tárgya. Azt, hogy a megajándékozott az illeték mértéke szempontjából melyik csoportba tartozik, az ajándékozáskor fennálló állapot szerint kell megállapítani.

Egyéb (ingó – vagyoni értékű jog): 18 millió forintig 21%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30%, a 35 millió forint feletti rész után 40% az illeték.

Vagyoni értékű jog, mint az ajándék tárgya

(ingóra (min. érték: 150.000 Ft), termőföldre és kisvállalkozói illetékkedvezményre itt nem térünk ki!)

Fontos, hogy az ingatlan mellett a vagyoni értékű jognak az ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás (pl. haszonélvezet, használat átengedése; az ajándékozónak járó követelés engedményezése; a megajándékozottat terhelő tartozás átvállalása) is lehet az ajándékozás tárgya, mikor is a megajándékozott személy ajándékozási illeték fizetésére lesz köteles.

Az ajándékozási illetéknek azonban nem tárgya a vagyoni értékű jog, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást megelőzően már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelten ajándékozzák el. (Pl: ha, mondjuk az ajándékozó szülő megtartja magának a haszonélvezetet vagy már meglévő haszonélvezettel ajándékozza oda az ingatlant.)

Vagyoni értékű jog ajándékozásáról nem kötelező okiratot kiállítani, de erősen ajánlott (csak így jegyzi be a földhivatal). 

Az illetékfizetési kötelezettség keletkezése (mikor?) 

Ingatlan ajándékozása esetén az ajándékozási szerződés megkötése napján.

Az ajándékozási illeték alapja

Az ajándékozási illeték összegének kiszámításánál a megszerzett ajándék tiszta értékét kell illetékalapnak tekinteni. Az ajándék tiszta értéke a megszerzett vagyonnak meghatározott törvényi szempontok szerint csökkentett forgalmi értéke. A megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni az azt terhelő adósság és az egyéb terhek értékét. Az adósság és más teher fennállását és összegét a megajándékozott köteles igazolni. (Pl: haszonélvezettel vagy jelzáloggal terhelt az ingatlan.)

A megterhelt dolgok értékének számítása

A vagyoni értékű jogból álló terhek esetében az ajándékozási illeték alapját a haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezet, használat illetéktörvény szerint számított értéke közötti különbözetnek megfelelően kell megállapítani. A megajándékozottnak az ajándékot terhelő adósság és egyéb terhek után - ide nem értve az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogot - visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie!!!

Pl: 20 millió Ft (forgalmi érték) – 2 millió Ft (2 évre szóló haszonélvezet) – 10 millió Ft (jelzálogjog) = 8 millió után ajándékozási illetéket, 10 millió után visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni!

A megterhelt dolog tulajdonjogának megszerzése utáni illeték

A haszonélvezet, illetőleg használat jogával terhelten átruházott (elajándékozott) vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett vagyon esetében a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezetnek, használatnak a fentiek szerint számított értéke közötti különbözet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vagyon tulajdonjogát - ajándékozás folytán - annak haszonélvezője, használója szerzi meg.

Ingatlan ajándékozásának bejelentése

Az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését (és megszüntetését) a földhivatalhoz kell bejelenteni illetékkiszabásra.
A bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel, valamint az ajándékozást tartalmazó szerződés benyújtásával az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A kérelem beadására 30 napja van az illetékfizetésre kötelezettnek. A földhivatal a benyújtott szerződés másolatát nyolc napon belül továbbítja az illetékhivatalhoz.

Mulasztási bírság

A magánszemély százezer forintig terjedő bírsággal, egyéb megajándékozott 200 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható, ha vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét a határidőt követően, de az illetékhivatal felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki.

Ha az illetékhivatal a megajándékozott bejelentése nélkül megállapítja a bevallási kötelezettség elmulasztását, a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg - határidő tűzésével - a bejelentés teljesítésére hívja fel a megajándékozottat. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt a fél elmulasztotta. Ha a megajándékozott megteszi a bejelentést, a kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.
A mulasztási bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli az eset összes körülményét, a mulasztás súlyát, és azt, hogy a kötelezett az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az illetékhivatal a mulasztás súlyához igazodó bírságot szab ki, de módja van arra is, hogy a bírság kiszabását mellőzze.

Késedelmi pótlék

A megajándékozott részére megküldött fizetési meghagyásban megállapított határidőig meg nem fizetett illeték után késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre a kötelezett a késedelmét igazolta, de igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.

Mentességek az ajándékozási illeték alól (ingatlanok esetén):

1. a hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történő vagyonszerzés, továbbá jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése;

2. a lakóház építésére alkalmas telektulajdon vagy tulajdoni hányad, valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jog megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. A megajándékozott lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhivatalnál;

3. lakástulajdon kezelői jogának ingyenes megszerzése;

4. a lakosság ellátását szolgáló közüzemi létesítmény és az ehhez tartozó földrészlet kezelői jogának az üzemeltető által történő ingyenes megszerzése;

5. az állami tulajdonban levő természetvédelmi terület kezelői jogának a természetvédelmi kezelő által történő megszerzése;

Kapcsolódó cikkek:
$$18$$
$$19$$