A lakásvásárlás utáni illetékfizetés főszabályai
Úgynevezett visszterhes vagyonátruházási illetékfizetés kötelezettsége akkor merül fel, ha a szerzés ellenérték fejében (azaz nem ingyenesen), illetve öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon, például öröklési szerződéssel vagy elbirtoklással történt.
| Kedvezmények!!! $$7$$ $$5$$ $$6$$ $$9$$ Fontos: a vagyonszerzési illetékre vonatkozó mentesség, illetve kedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzést a vásárló az előírt hatóságnak határidőben bejelentette!!! |
Résztulajdon vásárlása
Ha, az eladott lakás árából vesz egy másikat…
Az illetékalap csökkentése
Több lakás vétele és eladása
Visszterhes vagyonátruházási illetéket kiemelten ingatlanok, vagyon értékű jogok (haszonélvezet, használat stb.), valamint egyéb törvényben nevesített ingóságok megszerzése után kell fizetni.
Az 1990. évi XCIII. törvény ad választ arra, hogy miért is: "Az ... állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapításának érdekében." Köszönjük…
Illeték lízingtársaságoknak és ingatlanforgalmazóknak
Lakástulajdon visszterhes vagyonátruházási illetéke
| Hogy és mikor kell kifizetni? Mekkora a büntetés? Mi a helyzet a részletfizetéssel? |
Lakástulajdon megszerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakás forgalmi értéke. (Ha, az illetékhivatal a szerződésben foglalt vételárat nem tartja egyenértékűnek az ingatlan forgalmi, tehát piaci értékével, akkor saját értékbecslést készít. Ha beigazolódik a feltételezés büntetésként kétszeres illetéket szab ki.)
Az illeték mértéke:
- 4 millió forint forgalmi értékig 2%
- a 4 millió forint forgalmi értéket meghaladó rész után pedig 4%
Résztulajdon vásárlása
Ha, résztulajdont szerez egy ingatlanon, akkor illetékfizetési szempontból a táblázat szerint kell arányosítani:
Ha, az eladott lakás árából vesz egy másikat…
Ha a meglévő lakás értékesítése és az új lakás megvásárlása között legfeljebb 1 év telik el, akkor az illeték alapjának a megvásárolt és az eladott lakás - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének különbözetét kell tekinteni. Ebben az esetben a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet és használat joga csökkenti a lakás forgalmi értékét.
Pl: 25 millió (új lakás forgalmi értéke) – 15 millió (eladott lakás forgalmi értéke) = 10 millió (az illeték alapja)
Ha az értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.
Pl: 60 millió (eladott lakás forgalmi értéke) - 20 millió (új lakás forgalmi értéke) = 20 millió (az illeték alapja)
A vevő a másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon köteles igazolni. Ezzel egyidejűleg kell nyilatkoznia arról is, hogy vásárláskor az illetéktörvényben foglalt feltételeknek megfelelt.
A meglévő lakás értékesítésére az újabb lakásvásárlást követő egy éven belül is sor kerülhet.
Tovább csökkenthető az illeték alapja
| Lakást keres? Regisztráljon az ingatlanok.hu-ra, az ország leglátogatottabb ingatlanportáljára! Folyamatosan tájékoztatjuk az Önt érdeklő új ingatlanajánlatokról, az ingatlanpiacot, támogatásokat érintő legfrissebb hírekről sőt, még értékes nyereményekkel is gazdagabb lehet! Regisztráljon most! |
Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláskor lakásépítési kedvezményben (szocpol) részesült, ennek összegét a forgalmi értékből - vagyis az illeték alapjából - le kell vonni, az alábbi esetek kivételével:
- lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt ingatlanok - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete;
- kettőnél több lakás tulajdonjogának egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt legnagyobb és legkisebb - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékű ingatlanok értékkülönbözete;
- lakástulajdonok egymás közötti cseréje, illetőleg a korábbi lakástulajdon eladása esetén, ha az elcserélt, illetőleg eladott lakástulajdont haszonélvezet, használat joga terhelte és a tulajdonszerzéssel egyidejűleg ugyanennek a jogosultnak a javára a tulajdonos a korábbival azonos jogot alapít, a jog szerzője a forgalmi értékek különbözete alapján számított vagyoni értékű jog értéke, a tulajdonos pedig e jog számított értékével csökkentett értékkülönbözet után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket.
Pl: leendő örökösöktől úgy lakást vásárolni, hogy az idős szülők haszonélvezete megmarad; illeték alapja = forgalmi érték – haszonélvezet értéke
- a lakástulajdon forgalmi értékének 50 százalékát kell az illeték alapjának tekinteni akkor, ha a lakástulajdont állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő bérlakás bérleti joga ellenében ruházzák át.
Több lakás megvásárlásának és eladásának az esete
Ha a magánszemély/vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Amennyiben a magánszemély vevő a további lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakásértékesítést nem tud igazolni, a vásárolt lakások forgalmi értékének megfelelő, teljes illetékes kötelese megfizetni.
Mindezekből következően, ha a vevő már rendelkezik lakással az újabb lakás megvásárlásakor, és a meglévő lakást nem kívánja eladni, az új lakás teljes forgalmi értéke után köteles az illetékfizetésre.
Kapcsolódó cikkek:
$$12$$
$$7$$
