Garancia az újlakás-építésben
Új lakás vásárlása után sajnos sokszor felmerülnek garanciális problémák. Ha nem tud megnyugtatóan megállapodni a beruházóval, akkor érdemes tisztában lennie további lehetőségeivel.
A jótállás jogosultja és kötelezettje
A jótállási idő
A jótállási jegy
Alább az építőiparban előforduló garanciális kérdések közül a leggyakoribb, a lakásépítéssel kapcsolatos garanciára vonatkozó szabályokat mutatjuk be.
A jótállási kötelezettség
A garancia az építőiparban is jótállást jelent. A jótállás azt jelenti, hogy a szerződés hibátlan teljesítéséért jótállásra köteles fél a jótállás időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállási kötelezettség a szavatossági jogokat nem érinti, tehát a jogosult szavatosság címén is érvényesítheti igényeit a kötelezettel szemben.
A lakásépítéssel kapcsolatos jótállás
A jótállási kötelezettséget a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról rendelkező 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza. A Rendelet szabályai akkor is alkalmazandók, ha a szerződés nem tartalmaz a jótállásra vonatkozó rendelkezéseket. A felek a Rendeletnél szigorúbb jótállási kötelezettséget is kiköthetnek, de ha a jogosultra hátrányosabb jótállási feltételekben állapodnak meg, e kikötések érvénytelenek, és helyükbe a Rendelet előírásai lépnek.
A jótállás jogosultja és kötelezettje
A jótállási kötelezettség az építési szerződéssel az építési-szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, építési szerződés hiányában pedig az építési-szerelési munka tényleges elvégzőjét (a továbbiakban együtt: vállalkozó) terheli. A jótállási jogokat a tulajdonos illetve a tulajdonjog átruházásáig a megrendelő (a továbbiakban: jogosult) érvényesítheti a vállalkozóval, vagy az általa kijelölt személlyel (szervezettel) szemben.
A jótállás terjedelme
A jótállási kötelezettség az újonnan épített lakásoknak és lakóépületeknek a Rendeletben meghatározott épületszerkezeteire, a lakás- és épület-berendezések beépítésére, illetve beszerelésére, valamint a lakóépületeknek a lakásokat kiszolgáló helyiségeire és részeire terjed ki. A jótállási kötelezettség kiterjed a Rendeletben meghatározott lakás- és épületberendezésekre is, amennyiben azok a lakás alkotórészének minősülnek.
A jótállási idő
A jótállás időtartama az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított három év.
A hiba kijavítása
A vállalkozó tizenöt napon belül köteles a jogosult által bejelentett hibát megvizsgálni, és a jogosult igényéről nyilatkozni. A javítást, a cserét, a munka újbóli elvégzését úgy kell teljesíteni, hogy az a lakóépület illetőleg a lakás használatát ne akadályozza.
A jótállási jegy
A jótállási igényt jótállási jeggyel lehet érvényesíteni. A jótállási jegyet a vállalkozónak kell lakásonként külön-külön kiállítani, és a jogosultnak az átadás-átvételi eljárás során átadni.
A jótállási jegynek tartalmaznia kell:
a) a jótállás körébe tartozó lakás, a lakást kiszolgáló helyiségek és épületrészek, valamint épületszerkezetek és berendezések meghatározását,
b) a jogosultat a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét és feltételeit,
c) a vállalkozó és az általa a javításra kijelölt szervezet nevét és címét,
d) az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontját, valamint azt, hogy
e) a jótállás a jogosult törvényből eredő jogait nem érinti. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jogosult részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.
1. A lakások és a lakóépületek kötelező jótállás alá tartozó épületszerkezetei:
a) a lakóépület alapjai, fal- és födémszerkezetei,
b) a lakások burkolatai (ideértve a festést, a mázolást, tapétázást is),
c) a lakóépület nyílászáró szerkezetei, korlátjai és mellvédjei,
d) a lakóépület kéményei,
e) a lakóépület tetőzete és az azon levő tetőfelépítmények,
f) a lakóépületen levő ereszcsatornák és esővízlefolyó vezetékek,
g) a lakóépület szigetelése és a külső vakolat
2. A kötelező jótállás alá tartozó lakás- és épület-berendezések:
a) a főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.),
b) a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.),
c) a melegvíz-ellátó berendezés (gáz-vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha),
d) az épületgépészeti és egészségügyi berendezések (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb. a hozzá tartozó szerelvényekkel),
e) a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.),
f) a beépített bútor (beépített ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.),
g) a redőny, vászonroló, napvédő függöny,
h) a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke, valamint a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal,
i) a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak,
j) a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is, kivéve a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett vezetékeket és berendezési tárgyakat,
k) a víz-, szennycsatorna- és gázvezeték a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is, a hozzá tartozó szerelvényekkel; gázvezeték esetén a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett vezetékek és berendezési tárgyak kivételével,
l) az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere a lakásban levő vezetékszakaszt és szerelvényeket is ideértve, kivéve a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett méretlen készüléket és fogyasztásmérőt.
Kapcsolódó cikkek:
$$12$$
$$7$$