Devizahitel: kockázatok és mellékhatások

Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Az utóbbi időszakban különösen az árfolyamkockázat borzolta a hitelfelvevők kedélyeit. Miért növekedhet egyik hónapról a másikra akár többtízezer forinttal is a törlesztőrészlet?

Árfolyamkockázat:

Devizaalapú hitelek esetén azért beszélünk árfolyamkockázatról, mert a hitelt nem hazai fizetőeszközben veszik fel a pénzintézetek ügyfelei. Ha például valakinek szüksége van 5 millió forintnyi hitelre, akkor a bank nagyjából 30 ezer svájci frankot ad, amit átváltanak forintra. A bank nem 5 millió forintot kér vissza a hitelfelvevőtől, hanem 30 ezer svájci frankot és persze ennek kamatait. Ha a forint gyengül, akkor 30 ezer svájci frankot már nem 5 millióból, hanem - egy nagyobb gyengülés esetén - 6-7 millió forintból lehet csak kifizetni. Ez maga az árfolyamkockázat.

Persze a havi törlesztőrészleteknél nem milliókba jelentkezik az esetleges veszteség, de tartós forintgyengülés esetén rövid idő alatt is tetemes pluszköltség keletkezhet.

A forint árfolyamáról:

A forint jelenleg egy meghatározott árfolyamsávban mozoghat az euróhoz képest. Ennek erős oldala 240 forint, gyenge oldala pedig 325 forint. A középárfolyamtól (282 forint), tehát elméletileg +/- 15%-kal térhet el a hazai fizetőeszköz. A Magyar Nemzeti Bank kiemelt célja az árstabilitás megőrzése, ezért a sávon belüli erős kilengéseket igyekeznek különböző monetáris eszközökkel megakadályozni. Ez azt jelenti, hogy a forint/euró árfolyam nagyarányú gyengülésére nem kell számítani, ugyanis az alapvetően veszélyeztetné az árstabilitást. Ennek megfelelően abban minden szakértő egyetért , hogy a forint nagymértékű leértékelődésére nem lehet számítani, hacsak egy elemzők által nem várt világgazdasági krízis nem következik be. Természetesen a forint stabilitásához a magyar költségvetés egyensúlya elengedhetetlen.

Kamatkockázat:

A devizahitelek kamata a devizát kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattól függ. Tehát a svájci frank hitelek kamata közvetlenül nem függ a magyar kamatkörnyezettől, azt a svájci jegybank határozza meg. Ennek megfelelően elméleti síkon elképzelhető, hogy míg itthon alacsony a kamat, addig Svájcban sokkal magasabb. Mivel azonban az alpesi országban a befektetési kockázat jóval alacsonyabb, mint nálunk, ez egy elképzelhetetlen feltevés. A kamatkockázat, így sokkal alacsonyabb a devizahitelek esetén, mint az árfolyamkockázat.

Kapcsolódó cikkek:

$$34$$