Termőföld vásárlása

Fő szabályként termőföldet csak magyar állampolgár vásárolhat. Egy személy tulajdonában maximum 300 hektár területű vagy legfeljebb 6 ezer aranykorona értékű termőföld lehet. Külföldiek csak szigorú feltételek mellett, vállalkozások pedig egyáltalán nem vehetnek termőföldet.

Belföldi magánszemély
Külföldi magánszemély
Elővásárlási jog
Mi az? Termőföld, tanya...

Belföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona értékű termőföld legyen. A belföldi magánszemély azonban nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha az annak fekvése szerinti településen az ő és közeli hozzátartozója tulajdonában lévő termőföld mennyisége a megszerezni kívánttal együtt meghaladná a település összes termőföld területének egynegyedét vagy az ezer hektárt. Ennek megállapításánál a termőfölddel együtt önálló ingatlant (földrészletet) képező művelés alól kivett föld területét is figyelembe kell venni.

Ezen számítás során figyelmen kívül kell hagyni a legfeljebb 6 ezer négyzetméter területtel önálló ingatlanként (földrészletként) kialakított tanya területén levő termőföldet.
Tulajdonszerzésnek kell tekinteni a termőföld tulajdonjogának - ideértve a részarányként meghatározott tulajdont is - bármilyen jogcímen (szerzésmódon) történő megszerzését, kivéve a törvényes örökléssel, az elbirtoklással, ráépítéssel, kisajátítással és a kárpótlási célú árverés során történő tulajdonszerzést.

Belföldi jogi személyek tulajdonszerzése

Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termőföld tulajdonjogát - a Magyar Állam, az önkormányzat és a közalapítvány kivételével - nem szerezheti meg.
További kivételt jelent ezen szabály alól, hogy Egyházi jogi személy végintézkedés, illetőleg ajándékozási, tartási vagy gondozási szerződés alapján termőföldre tulajdonjogot szerezhet, valamint hogy jelzálog-hitelintézet is szerezhet termőföldet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra.

Külföldi állampolgárok tulajdonszerzése

A külföldi magánszemély és jogi személy termőföld tulajdonjogát - fő szabályként - nem szerezheti meg.

A belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok irányadók azonban arra a tagállami (EU) állampolgárra, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet.

A külföldi az önálló ingatlanként (földrészletként) legfeljebb 6000 m2 területtel kialakított tanya tulajdonjogát a termőföldnek nem minősülő más ingatlanokra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint szerezheti meg.

A tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzési feltételeket egyrészt hatósági igazolásokkal kell bizonyítania, másrészt - a jövőre nézve vállalt kötelezettségeket - teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozattal kell vállalnia.

A meghatározott feltételek betartását a helyi birtokhasznosítási bizottság, ennek hiányában a települési önkormányzat jegyzője és az ingatlanügyi hatóság bevonásával a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrizheti. A mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresheti adatszolgáltatás kérése céljából a termőfölddel összefüggő nyilvántartásokat vezető hatóságokat, és az adóhatóságot.

Elővásárlási jog

Ha az eladó valakivel már megegyezett az árban, és abban hogy a földjét eladja, ezt közölni kell az elővásárlási jogosulttal, aki eldönti, hogy meg akarja-e venni a földet azért a pénzért, amennyiért az eladó már eladná.

A számozás sorrendiséget takar, tehát ha valaki az 1. kategóriából él e jogával, akkor a második helyen álló már nem fog szerezni.

Nem érvényesül az elővásárlási jog, ha a vevő az eladónak a közeli hozzátartozója, és ha az eladó és vevő mindketten tulajdonosai a földnek, mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld eladása esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.

A Nemzeti Földalap

A termőföldek tekintetében az állam a Nemzeti Földalapon keresztül gyakorolja tulajdonosi jogait. A törvény meghatározása szerint a Nemzeti Földalap mint a kincstári vagyon része az állam tulajdonában lévő, folyamatosan változó mennyiségű és elhelyezkedésű termőföldek és - kivételesen - azon művelés alól kivett földek összessége, amelyet az állam részben mező- és erdőgazdasági céllal vagyonkezelés útján, valamint más jogcímen történő használatba adással hasznosít, részben pedig a földbirtok-politikai irányelveknek megfelelően, illetve valamely közcél érvényesítése érdekében értékesít. A fenti sorrend szerint az államot elővásárlási jog illeti meg minden termőföldre, kivéve azt, ami a Termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény hatálybalépése előtt zártkerti földrészletnek minősült. Az elővásárlási jogot az állam képviseletében a Magyar Nemzeti Földalap Kht. gyakorolja. Az elővásárlási jog értelmében a tulajdonos a vételi ajánlatot a Magyar Nemzeti Földalap Kht.-nek köteles megküldeni.

Termőföld

A termőföld az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván.

Tanya

A tanya a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó, legfeljebb 6000 m2 területű föld együttese.

Kapcsolódó cikkek:
$$9$$