Mint bármely más lízingügyletnél az ingatlanlízing esetében is kétfajta konstrukció jöhet számításba. Egyik az nyílt-, másik zárt végű lízing. Alapvető különbség a két típus között, hogy nyílt végű lízing esetén a futamidő lejárta után a lízingbe vevő nem válik az ingatlan tulajdonosává, míg zárt végű lízingnél a lízingbevevőre száll át a tulajdonjog. (Nyílt végű lízingnél a lízingbe vevő vételi jogot, vagy vevőkijelölési jogot azonban kaphat.)

A két lízingfajta között különbségek vannak illetékfizetés és áfa szempontból is. A szabályozás ismeretében lehet megválasztani azt a lízingfajtát, amely hosszú távú terveinkhez jól illeszkedik, ha alacsony önerővel akarunk ingatlanhoz jutni.

(A szabályozás részleteiről az APEH adott tájékoztatást az ingatlanok.hu számára.)

Illeték (ami sok)

Először is, ha egy cég főtevékenységként végzi az ingatlanok pénzügyi lízingjét, akkor ennek a vállalkozásnak a megszokottól lényegesen kedvezőbb, 2%-os illetéket kell fizetnie a lízingbeadás céljából megszerzett ingatlan forgalmi értéke után.

Fontos azonban, hogy ez csak akkor érvényes, ha a vállalkozás két éven belül úgy adja lízingbe az adott ingatlant, hogy a futamidő végén a lízingbevevő tulajdonos lesz, tehát zárt végű lízingügyletet köt ügyfelével. Ha ez két éven belül nem történik meg, akkor a lízingcég a kedvezményes és a „rendes” illeték különbözetének kétszeresét kell, hogy megfizesse.

Az ügyfélnek az APEH álláspontja szerint a tulajdont eredményező lízing esetén, akkor kell megfizetnie a hatályos szabályok szerinti illetéket, amikor a tulajdonszerzést eredményező szerződés, tehát a lízingszerződés megköttetik függetlenül a futamidőtől.

Ha a lízingcég nyílt végű lízingügyletet köt az ügyféllel, akkor az illetéket neki kell megfizetnie a hatályos szabályok szerint. A lízingbe vevő csak akkor fizet ebben az esetben illetéket, ha a nyílt végű konstrukció dacára valamikor mégis tulajdont szerez az ingatlanon.

(Lásd: $$19$$)

Ha az ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végző cégtől lízingeljük az ingatlant, akkor zárt végű lízing esetén a hatályos illetékkedvezmények vonatkoznak ránk. Nyílt végű lízing futamideje közben vagy lejártával, tehát nem érvényesíthető az új lakásokra vonatkozó illetékkedvezmény az új tulajdonos felé.

(Lásd: $$7$$)

Az ingatlanlízing gyengepontja mindenképp az illeték, ugyanis a sima adásvétellel szemben az illeték mértéke minden esetben több lesz, ugyanis a lízingcégek a saját, 2%-os illetékterhüket is az ügyfelekkel fizettetik ki. Illetékfizetés szempontjából csak akkor lehet előnyösebb a nyílt végű lízing, ha a lízingelt lakás nem kerül tulajdonunkba.

Áfa (amin spórolhat)

Zárt végű lízing esetén a teljesítés időpontjakor, avagy birtokba adáskor keletkezik az adókötelezettség attól függetlenül, hogy a lízingdíjakat hosszabb ideig, részletekben fizeti a lízingbe vevő.

Nyílt végű lízing esetén a konstrukció, mintegy bérbeadásként adózik, ami azt jelenti, hogy az ilyen ügylet teljesítési időpontja, és ezáltal az adófizetési kötelezettség a részkifizetések esedékességekor (azaz az egyes törlesztő részletek esedékességekor) keletkezik.

Az áfa részletekben történő kifizetése révén az ügyfél viszonylag sokat spórolhat. Ez némiképp ellensúlyozza az illetékfizetés többletköltségét.

Kapcsolódó cikkek:
$$31$$
$$32$$
$$33$$
$$34$$