Budapest visszacsúszott és lemaradt

Budapesten képzetlen a munkaerő, de legalább olcsó. Rossz a városi tömegközlekedés, alacsony az életminőség és koszos a levegő. A nemzetközi megközelíthetőség szintén csapnivaló, az emberek nem tudnak angolul és a telekommunikáció is hagy kívánni valót maga után – ez a lehangoló összkép alakult ki Budapestről 500 európai vállalatvezetőben.

A Cushmann and Wakefield 500 vezető európai vállalat menedzsereit kérdezte a kontinens városainak üzleti megítéléséről.

Budapest a megkérdezettek szerint 1990-hez képest is visszafejlődött. A világ legnagyobb magántulajdonban lévő ingatlantanácsadója már 1990-ben is készített ilyen felmérést, mikor is Budapest a 21. helyet foglalta el az üzleti szempontból vonzó európai városok között. Most a 23. helyen tanyázunk a 33-ból. Természetesen Prága és Varsó is megelőz minket.

Lássuk pontról-pontra, hogy miben kéne javulnunk (hát persze, hogy szinte mindenben):

A város ismertsége, mint üzleti célpont:

Ebben a kategóriában sikerült javítanunk valamelyest az elmúlt 17 évben sőt, régiós versenytársaink közül is sikerült megelőzni Varsót. Budapest jelenleg az ötödik helyen áll a „Város mennyit tesz annak érdekében, hogy fejlődjön?” kategóriában 12 ponttal, ugyanakkor tény: itt tipikusan feltörekvő városok kerültek az első helyekre, így például az abszolút favorit London a hetedik, míg a Prága a harmadik, Varsó pedig az ötödik helyen tanyázik.

A piac könnyű elérhetősége:

Ebben a kategóriában a harmadik harmad élvonalába sikerült felküzdenie magát Budapestnek. Régiós szinten ugyan nem áll túl jól, de legalább Bukarestet sikerült lenyomni, amely csak a 32 helyen áll.

Munkaerő képzettsége:

A megkérdezett 500 cégvezető szerint ez a legfontosabb szempont, amikor egy várost üzleti célpontként vizsgálnak. Sajnos Budapest ebben a mutatóban érte el az egyik legrosszabb eredményt.

Nemzetközi közlekedés:

Ebben a kategóriában az utolsó helyezést sikerült elérni, de a valóságban talán nem ennyire rossz helyzet – emelték ki a Cushmann and Wakefield sajtótájékoztatóján megjelent szakemberek. Lakos Imre, a Városüzemeltetési Bizottság SZDSZ-es elnöke azonban gyorsan lehűtötte a kedélyeket mondván, hogy a következő 4-5 évben nem várható látványos változás a nemzetközi elérhetőségben a forráshiány miatt.

Telekommunikáció:

Akárcsak az előző kategóriánál, a szakértők szerint ennél is alábecsültek minket a kérdőívet kitöltő vállalatvezetők. Schömer Norbert, a beruházó AIG/Lincoln fejlesztési igazgatója elmondta, az újonnan épülő budapesti irodaházak minden tekintetben megfelelnek a 21. század telekommunikációs kihívásainak. Az már persze más kérdés, hogy az ügyfelek mennyire igénylik a színvonalas szolgáltatást.

Munkaerő költsége:

Itt kifejezetten jól szerepelt Budapest, csak Varsó és Bukarest előzött meg minket. Persze ez csak üzleti szempontból üdvös adat, lakossági oldalról viszont közel sem olyan megnyerő. Charles Taylor, a Cushman & Wakefield budapesti irodájának ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet, ügyfeleik körében egyre inkább érzékelik, hogy a bérekre rakodó robosztus adóteher lassan elfordítja a befektetők figyelmét tőlünk olyan országok felé, ahol könnyített és főleg alacsonyabb mértékű az állami elvonása. Szerinte, ha ebben a pillanatban készítenék a felmérést, akkor már visszacsúsztunk volna néhány helyet.

Kormány által teremtett üzleti légkör:

Itt nem rossz az elért eredmény, ugyanakkor a visszaesés mértéke feltűnő összehasonlítva a régió többi fővárosával. Szabados Krisztián, a Political Capital igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, Magyarország politikai stabilitása még az utóbbi idők történt események ellenére is vonzó a külföldi befektetők számára.

Irodaterületek ár érték aránya:

Az ingatlanfejlesztők legnagyobb örömére ebben a kategóriában nagyon jó eredményt sikerült elérni, Schömer Norbert ugyanakkor felhívta a figyelmet: ha a mostani 12%-os kihasználatlansági mutató még 2%-kal emelkedik, akkor egyértelműen túlkínálati piacról lehet beszélni, mely a fejlesztések visszafogásával jár, tehát a piac korrigálni fogja önmagát. Budapest egyébként az irodaterületek nagyságát, avagy a kínálatot illetően jelenleg a 13. helyen áll a rangsorban, ami ugyancsak szép teljesítmény.

És a többi:

Nyelvtudásbeli hiányosságainkon kívül sajnos az európai vállalatvezetők szerint a belső közlekedés feltételeivel is csak a 24. helyen állunk, az alkalmazottak életkörülményeit tekintve a 27.-ek vagyunk, míg a légszennyezettségben a 33 városból a 25. helyet sikerült megkaparintani.

A szomorú jövő

A megkérdezett cégekből 32-nél nyilatkoztak úgy, hogy Budapestre telepítenék egyes részlegeiket. Prágába 45-en, Varsóba 44-en, Bukarestbe pedig 35-en mennének, így lemaradásunk tovább növekszik.

Európai összefoglaló

Ahogy korábban, úgy most is London vezeti az üzleti célpontok európai listáját, de Párizs egyre zárkózik a második helyen. A jövőt tekintve a legtöbb perspektívát Moszkvában látnak a szakemberek.

Kapcsolódó cikkek:
$$113$$
$$109$$