Ingatlanszakértő: inkább HIPA, mint ingatlanadó
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.
Luxembourgban csütörtökön kihirdetett döntésében a magyarországi helyi iparűzési adót (HIPA) az európai uniós joggal összhangban lévőnek ítélte az Európai Bíróság. Veres János pénzügyminiszter ezt követően úgy nyilatkozott, hogy a HIPA még hosszú ideig velünk fog élni. Így adódik a kérdés: lehet, hogy mégsem válik szükségessé az ingatlanadó bevezetése?
Érdekes helyzet állt elő, ugyanis a számított értéken történő általános ingatlanadó bevezetésének egyetlen, valamennyire elfogadható indoka eddig az volt, hogy alkalmas lehet a sok cég által igazságtalannak tartott, és az EU által vizsgált iparűzési adó (HIPA) eltörlésével kieső költségvetési bevételek pótlására. A mostani döntés értelmében marad a HIPA, így megkérdőjeleződik az ingatlanadó szükségessége, hiszen a két adónem együttes kivetése már valóban túlzott terhet jelentene a gazdasági szereplők számára.
Ingatlanszakértő: inkább HIPA, mint ingatlanadó
Salamon Adorján, az Eston International Ingatlantanácsadó Zrt. vezérigazgatója az ingatlanok.hu kérdésére elmondta:„Nem látok ilyen közvetlen összefüggést az ingatlanadó tervezett bevezetése és a HIPA-ra vonatkozó döntés között. Ugyanakkor, ha az EB döntés valóban azt jelenti, hogy nem kerül sor az ingatlanadó bevezetésére, azt ingatlanpiaci szempontból igen üdvözlendőnek tartanám. Az ingatlanadó eddig megismert formájában ugyanis rendkívül kedvezőtlen hatással lenne a már kialakult ingatlanpiaci egyensúlyra. Feltételezve, hogy egy 100 forint értékű ingatlanbefektetés éves szinten 6 forint hozamot termel - amely megfelel a jelenleg az irodapiacon fennálló viszonyoknak -, akkor egy 1%-os mértékű ingatlanadó ezt a hozamot csökkentené évente egy forinttal, azaz közel 17%-kal. A fejlesztők, ingatlantulajdonosok reakcióját nem lehet kiszámítani, de valószínű, hogy az adó bevezetése az ingatlan beruházások visszaeséséhez vezetne, amely pedig továbbgyűrűzne a gazdaság egészére. A HIPA és az ingatlanadó megítélése ugyanakkor elsősorban attól függ, hogy ki milyen székben ül, hiszen a két adónem az egyes szereplőket messze nem ugyanolyan mértékben érintené.”
Verdikt:
| 400 milliárd a tét A bíróság döntésétől korábbi közlések szerint Magyarországon több száz megrekedt per sorsa és becslések szerint mintegy 400 milliárd forint adófizetési kötelezettség teljesítése függött. |
Az iparűzési adó "ezzel szemben egyrészről az adózási időszakban értékesített termékek, illetőleg végzett szolgáltatások árbevétele, másrészről az eladott áruk beszerzési értéke, a közvetített szolgáltatások értéke, valamint az anyagköltség közötti különbözeten alapul. Mivel továbbá ... adott időszak árbevétele alapján számítják ki, nem lehet pontosan megállapítani azt az adóösszeget, amelyet az egyes termékértékesítések vagy szolgáltatásnyújtások alkalmával adott esetben az ügyfélre hárítanak, úgyhogy nem teljesül az a feltétel, miszerint ezen összegnek az adóalany által bevételezett vételárral kell arányosnak lennie." Ezen túlmenően, még ha feltételezhető is, hogy az iparűzési adó "azon alanya, aki a végső fogyasztó részére értékesít, az árai megállapításakor figyelembe veszi az általános ráfordításaiban foglalt adót, nem minden adóalany számára lehetséges az adótehernek a végső fogyasztóra történő áthárítása, illetve teljes áthárítása".
Kapcsolódó cikkek:
$$105$$
$$104$$
