Tovább romló ingatlanpiaci kilátások
Az Ecostat Ingatlanbarométer 2007 harmadik negyedévi értéke 46,2 százalék, ami a második negyedéves értékhez képest 3,4 százalékpontos csökkenés - derül ki a gazdaságkutató intézet pénteken közzétett legfrissebb jelentéséből. Lakásvásárlásban egyre kevesebben gondolkodnak.
A jelentés szerint továbbra is a lakások építésére vagy vásárlására vonatkozó lakossági várakozások megítélése a legpesszimistább. Az Ecostat kutatói 2007-ben a lakáspiaci konjunktúra stagnálásával, illetve kis mértékű csökkenésével számolnak a kereslet szűkülése miatt. Az iroda-, a kereskedelmi és az ipari-logisztikai létesítmények piaca ugyanakkor továbbra is élénk marad.
Érdekes, hogy a barométer még az év elején felfelé indult, mostanra azonban úgy látszik ismét fordult a trend, az ingatlanpiacon tevékenykedő cégek ismét rosszabbnak látja a helyzetet.
Ennek megfelelően az egy évvel ezelőtti felméréshez képest kis mértékben javult az index, 2006 harmadik negyedévében ugyanis 42,7 százalékot mutatott az Ingatlanbarométer.
Az előző negyedévi felméréskor nem volt egyértelműen eldönthető, hogy az átadott lakások második negyedévi növekedése egyszeri tényezők hatása-e, vagy trendforduló kezdetét jelenti. A legújabb építőipari eredmények azt erősítik, hogy a növekedése egyszeri hatásként jelentkezett, és az év további részében a lakásépítés lendülete csökken.
Az év végéig előreláthatóan 32 ezer új lakásra adnak ki használatbavételi engedélyt. Az átfutási idők alapján viszont valószínűsíthető, hogy a megépített és használatba vett új lakások száma a jövő év elejétől tartósan növekedni fog.
2008-tól a beruházók építési hajlandósága erősödik, a csak lassan élénkülő kereslet és a kis- és középvállalkozások finanszírozási nehézségei azonban arra utalnak, hogy az élénkülés időben elnyújtva megy végbe.
A megszorításokkal járó erőteljes reálbércsökkenés érzékelteti hatását a lakáshitel-piacon. A bankok jelzései szerint a lakáshitelek felvételének üteme visszaesett: a hitelállomány tavaly ilyenkor 6,2 százalékkal gyarapodott, idén január-márciusban azonban fele ekkora ütemben, 3,3 százalékkal nőtt. A lakossági hiteleket majdnem teljes egészében devizában, szinte kizárólag svájci frankban veszik fel. A piaci alapú hitelek átlagos nagysága 5,5 millió forint ingatlanonként.
A kivitelezők várakozásai szerint az új lakások ára éves átlagban 5-7 százalékkal emelkedik az idén. A legkeresettebb, nagyméretű és jó felszereltségű lakások akár 10 százalékkal is drágulhatnak, a rosszabb minőségű tömeg-lakások árnövekedése az 5-7 százalékos áremelkedést sem érik el.
A lakáspiac szerényebb teljesítményét továbbra is az iroda- és szállodaépítés, az ipari és kereskedelmi létesítmények bővítése ellensúlyozza. Az irodapiaci kereslet meghatározó hányada tartósan Budapestre koncentrálódik.
Budapesten az irodák átlagos kihasználtsága 80 százalék körüli, szemben a környező országok fővárosaiban mért 90 százalékkal. Az előrejelzések szerint az év végéig mintegy 400 ezer négyzetméter új iroda-területet adnak át a beruházók. E terület felét adták eddig bérbe, a többire még nincs bérleti szerződés.
Kapcsolódó cikkek:
$$41$$
$$126$$