Lakáspiaci felmérés: mennyiért, miből, mit?

Noha a reálkeresetek csökkenése veszélyt jelenthet a lakáspiaci forgalomra, a lakásépítők és forgalmazók többsége nem számít visszaesésre a következő egy évben – derül ki a 11. budapesti Lakásvásáron készült felmérésből. Hogyan alakulnak az árak? Milyen szempontok alapján vásárolunk lakást és miből? Most mindenre választ adunk!

Immár hetedik alkalommal készített felmérést az Ingatlan és Befektetést kiadó Immopress a budapesti Lakásvásár kétszáz kiállítójának és 10 ezer látogatójának megkérdezésével.

A piac jelenlegi és jövőbeni alakulásáról feltett kérdésekre adott válaszok viszonylag egységes képet mutatnak. A kedvezőtlen piaci tényezők közül például a csökkenő reálkeresetek fölényesen verték a többi kedvezőtlen tényezőt, csak néhányan említették meg az állami támogatás hiányát, az ingatlanadót, illetve a lassú önkormányzati és banki ügyintézést.

Az őszi lakásvásárra kihozott lakások minimum átlagár négyzetméterenként 300, maximum átlagára pedig 450 ezer forint volt.

Enyhe drágulás

Vásári forgatag

Némi egyetértés alakult ki az árak alakulásával kapcsolatban. Az átlagos áremelkedés 5,5 százalékra tették a kiállítók, ami szinte megegyezik a tavaszi értékkel (akkor 6% volt).

A 2008-as keresletet illetően a piaci szereplők kétharmada stagnálásra számít, ugyanakkor – meglepő módon – a növekedésre számítók többségben vannak a csökkenést jósolókkal szemben.

A cégek jövőbeni terveit firtató kérdésre még meglepőbbek és még pozitívabbak a válaszok: a fejlesztők több mint fele a beruházások növelésében gondolkodik, és csak kevesebb mint tíz százalékuk fontolgatja a beruházások visszafogását.

Persze az is lehet, hogy a Lakásvásárra már eleve azok a cégek mennek ki, akiknek jobban megy az üzlet az átlagosnál, így nem kell drasztikus visszaeséssel számolniuk.

Az országos lakásépítési adatok terén azonban már jóval kisebb az optimizmus: közel 40 százalék szerint csak 2011 után érjük el a 2005-ös szintet az új lakásépítések terén, a következő két évben pedig senki sem várja, hogy átlépjük a hazai lakásállomány 1 százalékát jelentő 40 ezres álomhatárt.

Miből veszünk lakást?

A lakásvásárláshoz felhasznált finanszírozási formák terén az állami programok (fészekrakó, szocpol, félszocpol, támogatott hitel) közül az első három csak a megszokott 10 százalék alatti eredményt tudta elérni, míg a kamattámogatott hitel 18 százalékkal abszolút döntetlenre végzett a devizahitellel a Lakásvásárra kiérkező látogatók közt végzett felmérés szerint.

A 2004 óta tartó felmérésekben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat a már meglévő lakás értékének felhasználása az újabb ingatlan megvásárlásához. Itt a csökkenés az elmúlt egy évben pontosan 10 százalékot tett ki. Az alacsony önrészes (vagy egyenesen önrész nélküli) finanszírozás már könnyen elérhetővé vált sok pénzügyi szolgáltatónál, ezzel piacra és főleg magukhoz csábítva a jól kereső, de megtakarítással nem rendelkező ügyfeleket.

Milyen lakást keresünk?

A jövő

Keresleti oldalról nézve árulkodóan változtak a lakásválasztás legfontosabb szempontjai. A nehezebb gazdasági körülmények között az ár és a helyiségbeosztás fontosabbá vált, a méret és főleg a környék jelentősége viszont érezhetően megnőtt. Vagyis kevesebb pénzből kisebb lakást választanak, kevésbé jó környéken, viszont több helyiséggel.

Az „egyéb lakásválasztási szempontok” is a nehezebb körülményeket tükrözik. A megkérdezettek 56 százaléka a döntés meghozatalánál a legnagyobb fontosságot a fűtéstakarékosságnak tulajdonítja, magasan megelőzve minden más szempontot. A felmérés szerint az építészeti minőséget egyre inkább szem előtt tartják a vásárlók, ugyanakkor az építtető referenciáira egyre kevesebben kíváncsiak, ami vagy azt jelenti, hogy minden piaci szereplőben megbíznak, vagy azt, hogy reménytelennek tartják a fejlesztők ilyen irányú szelektálását.

Az egyéb szempontoknál a kérdőívet kitöltők egyre több válaszlehetőséget ikszelnek be, ami azt mutatja, hogy a potenciális vevők egyre válogatósabbak a túlkínálatos piacon.

Forrás: Immopress

Kapcsolódó cikkek:
$$137$$
$$129$$