Nem csökken tovább a forinthitelek kamata

A monetáris tanács változatlanul 7,50 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az elemzők többsége a kamat 25 bázispontos csökkenésére számított, de az utóbbi napokban már a változatlan alapkamatot is egyre többen jósolták.

A testület legutóbb szeptember 24-i ülésén csökkentette a jegybanki alapkamatot 7,75 százalékról 7,50 százalékra.

A monetáris tanács által kiadott közlemény szerint a legutolsó kamatdöntő ülés óta napvilágot látott új adatok és a pénzügyi piaci fejlemények tükrében a tanács továbbra is azt valószínűsíti, hogy 2009-ben elérhető a 3 százalékos inflációs cél. Ebben az is szerepet játszik, hogy a gazdaság növekedése tartósan elmarad az elmúlt években tapasztalttól. Az inflációs cél elérésének azonban feltétele, hogy az egyszeri áremelkedések ne vezessenek a várakozások tartós megnövekedéséhez.

Számottevően nőnek az élelmiszerárak

A közlemény alapján az elmúlt hónapban beérkezett új információk megerősítették, hogy rövidtávon az élelmiszerárak számottevő emelkedésére lehet számítani. Az élelmiszerár-infláció részben a rendkívüli időjárási tényezők következménye, de az áremelkedésben a nemzetközi kereslet tartós emelkedése is szerepet játszik, ezért a középtávú inflációs kilátásokat is érintheti. A maginfláció más összetevői ugyanakkor nem utalnak további inflációs nyomásra.

Mérséklődnek a bérek

A jegybanki dokumentum emlékeztet arra, hogy a versenyszféra bérinflációja augusztusban csökkenést mutatott, ami elsősorban a 2006-os szabályozási változások miatti előrehozott prémium-kifizetéssel magyarázható. Az év hátralévő részében ezért jelentős ingadozások várhatók az éves bérnövekedési ütemben. Ezektől a hatásoktól megtisztítva a béremelkedés dinamikájának fokozatos mérséklődése rajzolódik ki. A testület szerint tartósan alacsony inflációs környezet kialakulásának elengedhetetlen feltétele a nominális bérek növekedési ütemének további mérséklődése. A termelékenység-növekedéssel összhangban álló béremelések csökkentik annak kockázatát, hogy az inflációt érő mezőgazdasági, energiaár- és egyéb kínálati sokkok sorozata tartósan magas árnövekedési ütemhez és magas szinten rögzülő inflációs várakozásokhoz vezessenek.

Jelzálogpiaci válság: nincsenek hatások, de félünk

A közlemény rámutat arra: a pénzügyi piaci folyamatok arra utalnak, hogy az amerikai jelzálogpiacról kiindult nemzetközi folyamat az eddigiekben csak átmenetileg érintette a forintbefektetések kockázati megítélését.
A jelenlegi makrogazdasági és pénzpiaci környezet lehetőséget adhat az alapkamat mérséklésére, azonban az inflációs kockázatokra és a nemzetközi befektetői környezet bizonytalanságára való tekintettel a monetáris tanács továbbra is óvatos kamatpolitikát kíván folytatni.

Elemzői vélemények

Az MTI-nek az OTP Bank elemzői központjában elmondták: elemzőik erre a döntésre számítottak, bár nem tartották teljesen kizártnak, hogy mégis csökken az alapkamat. Az OTP elemzői szerint a monetáris tanács kiadott közleménye összességében óvatos hangvételű, a közlemény kiegyensúlyozottnak értékelhető.

Az OTP elemzői a következő 6-9 hónap folyamán az alapkamat csökkentésére számítanak. Az idén még egy 25 bázispontos mérséklésre, a jövő év első felében pedig további 100 bázispont körüli kamatcsökkentésre látnak esélyt.

Ha azonban az élelmiszerek a vártnál nagyobb mértékben drágulnak, illetve a bérek és a piaci szolgáltatások árai a kívánatosnál gyorsabban emelkednének, akkor lehetségesnek tartják, hogy a vártnál kevesebb kamatcsökkentésre lesz mód.

Az OTP elemzői szerint ebből a szempontból fontos az is, hogy a bértárgyalások milyen eredménnyel zárulnak, továbbá, hogy az elkövetkezendő hónapokban az élelmiszerárak hogyan alakulnak, különösen az élelmiszerek árainak másodlagos tovagyűrűző hatásaira kell majd figyelni. Ezt erősíti az is, hogy a hamarosan megjelenő új jegybanki inflációs prognózis aligha vázol fel kedvezőbb inflációs pályát, mint a megelőzőek.

Az OTP elemezői a vártnál nagyobb mértékű kamatcsökkentést abban az esetben tartják elképzelhetőnek, ha a globális kockázatvállalási kedv nő, és a régióbeli devizák iránti növekvő kereslet hatására a forint is erősödne.

Fórián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő vezető elemzője aláhúzta: a kamatdöntés nem okozott meglepetést a piacon, az elemzők többsége a kamattartásra számított.

"A következő kamatdöntés lesz a lényeges abból a szempontból, hogy a monetáris tanács akkor foglalkozik majd a következő inflációs jelentéssel, amelyet természetesen a november végi kamatdöntéssel együtt hoz nyilvánosságra" - mondta az elemző.

Kiemelte: ezzel együtt a 2009-re a 3 százalék körüli inflációs mértéket el lehet érni. Fórián Szabó Gergely a következő időszakban a monetáris tanács további óvatos kamatvágásaira számít.

Kapcsolódó anyagok:
$$146$$
$$147$$