Felmérés: a magyarok lakásvásárlási szokásai

Immár hetedik alkalommal készített felmérést az Ingatlan és Befektetés a budapesti Lakásvásár látogatóinak megkérdezésével az ingatlanvásárlási szokásokról, preferenciákról. A nem reprezentatív felmérésből az is kiderül, hogy egy átlag potenciális vevőnek miből futja lakásvásárlásra, milyen támogatások igénybevételén gondolkodik és egyáltalán, mennyi pénzért venne magának ingatlant. Lássuk, az eredményeket!

Az eseményen a tízezer látogató közül ötszázan - természetesen különböző nyeremények reményében - töltötték ki az Ingatlan és Befektetés által összeállított kérdőívet. Lakásvásárról lévén szó a megkérdezettek közel egyharmada még az idén lakást akar venni, míg kétharmaduk jövőre tervezi mindezt, s csak 5 százalékuk nézett ki konkrét vásárlási szándék nélkül a kiállításra.

Az immár hetedik alkalommal elkészített felmérésen szinte hagyománnyá vált, hogy az érdeklődők nagyjából kétharmad-egyharmad arányban keresnek új, illetve használt lakást a budapesti Lakásvásáron. Mintha csak tudtak volna erről a „kőbe vésett” arányról, a mostani válaszolók 65 százaléka voksolt az új építésű ingatlanokra.

Hát persze, hogy az olcsóbbat keresik

Az árkategóriákra vonatkozó válaszlehetőségekből – az érdeklődés teljes hiánya miatt - már tavasszal kikerült a 10 millió alatti rubrika, a többi kategóriában viszont elgondolkodtató válaszok születtek.


Az elmúlt években folyamatosan felfelé tolódott az egyes kategóriák iránt érdeklődők aránya, most viszont némi visszakozás volt érezhető. 2006 őszén például a válaszadók csupán 15%-a jelölte be a 20 millió feletti árkategóriát, 2007 februárjában ez az érték 21%-ot tett ki, most ősszel viszont csak 16-ot.

Érdekes, hogy a drágább lakások felől elvándorló 5 százalék éppen a legalsó kategóriában bukkan fel. A tavaszi 48 százalék helyett ősszel a válaszadók 53 százaléka szerette volna megúszni a lakásvásárlást kevesebb, mint 15 millióból.

Ha támogatás, akkor jöhet

A lakásvásárláshoz felhasznált finanszírozási formák terén az állami programok (fészekrakó, szocpol, félszocpol, támogatott hitel) közül az első három csak a megszokott 10% alatti eredményt tudta elérni, míg a kamattámogatott hitel 18%-kal abszolút döntetlenre végzett a devizahitellel.

Az utóbbi lehetőség alacsony részarányát nehéz mással magyarázni, mint hogy a vásárlás előtt állók nincsenek igazán tisztában a hitelpiac jelenlegi helyzetével, és ha meglátják azt a szót, hogy támogatott, akkor rögtön ikszelnek.

Nincs már meg a régi lakás

A 2004 óta tartó felmérésekben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat a már meglévő lakás értékének felhasználása az újabb ingatlan megvásárlásához.


Itt a csökkenés az elmúlt egy évben pontosan 10%-ot tett ki. Az alacsony önrészes (vagy egyenesen önrész nélküli) finanszírozás már könnyen elérhetővé vált sok pénzügyi szolgáltatónál, ezzel piacra csábítva a jól kereső, de megtakarítással nem rendelkező ügyfeleket.

A fontos lakásválasztási szempontok

Az elmúlt években készített felmérés alapján elmondható: a lakásválasztási szempontoknál egyre fontosabb, hogy kevesebb pénzből, kevésbé jó környéken, kisebb, viszont több helyiséggel rendelkező lakást tudjanak vásárolni az emberek.

Egyéb szempontok

Az „egyéb lakásválasztási szempontok” is a nehezebb körülményeket tükrözik vissza. A megkérdezettek 56%-a a döntés meghozatalánál a legnagyobb fontosságot a fűtéstakarékosságnak tulajdonít, magasan megelőzve minden más szempontot.

A felmérés szerint az építészeti minőséget egyre inkább szem előtt tartják a vásárlók, ugyanakkor az építtető referenciáira egyre kevesebben kíváncsiak, ami vagy azt jelenti, hogy minden piaci szereplőben megbíznak, vagy azt, hogy reménytelennek tartják a fejlesztők ilyen irányú szelektálását.

Forrás: Ingatlan és Befektetés

Kapcsolódó cikkek:
$$165$$
$$152$$