Lakástámogatás: jövőre 25 milliárdot spórolunk

A költségvetés tervezete szerint jövőre 25 milliárddal kevesebb jut lakástámogatásra, ami annak köszönhető, hogy a korábban felvett támogatott hitelek kamattámogatási igénye végre csökken. Azoknak, akik régebben akciós támogatott kölcsönt vettek fel, kismértékben emelkedni fognak a tőrlesztőrészletei, egyes bankok pedig több százmilliós veszteséget lesznek kénytelenek elkönyvelni.

Jövőre az idei 225 milliárd helyett ˝csak˝ 190 milliárd forintot költ az állam lakástámogatásra. Ez kisebb részt abból adódik, hogy a panelprogramra jutó évi 10 milliárdot egy másik költségvetési soron tüntették fel, nagyobb részt pedig abból, hogy a 2004 előtt felvett támogatott hitelek mögött álló jelzáloglevelek egy bizonyos hányada kifut, azokat meg kell újítani.

Meddig fizetjük még? A támogatott lakáshitelek rendszerét 2004-től módosították. A költségplafont eltörölték és a támogatást az állampapírhozam 60-, illetve 40%-ában állapították meg. Az így kalkulált támogatási összeget továbbra is megkapják a bankok. A korábban felvett hitelekre évente elköltött sokmilliárd adóforint csak akkor csökkenhet, ha az állampapírhozam is csökken. Nagyságrendileg évente 150 milliárdba került a korábbi rendszer. Most ez csökkenhet.

Amikor 2002-ben, még a választások előtt csúcsra járatták a lakástámogatási rendszert, a hiteleket rendkívül kedvező kamatozással lehetett felvenni. Új lakásra a támogatott hitel garantált költségplafonja (kamat és kezelési költség együtt) 5%, használt lakásnál pedig 6% volt. Mivel az alapkamat 9-10% környékén mozgott, kifejezetten megérte lakást venni különösen úgy, hogy a kedvező kamatot az akkori szerződések 20 évre garantálják.

Magát a támogatást a bankok kapták és kapják meg a hitelek mögött álló jelzáloglevelekre, azonban a jelzáloglevelek lejárata messze nem éri el a 20, de általában még a 10 évet sem. A jelzáloglevél lejártával újat kell kibocsátani, amihez már lényegesen kevesebb állami támogatás kapcsolódik, mint korábban.

Mivel a hitelfelvevő költségei nem emelkedhetnek az említett költségplafon fölé, a bankok a hitelek egy részére a jelenlegi helyzetben veszteséget kénytelenek elkönyvelni.

És, hogy a jelzálogbankok miért nem bocsátottak ki kizárólag 20 éves futamidejű jelzálogleveleket hiteleik finanszírozására, hogy ezt a veszteséget elkerüljék? Egyrészt befektetői oldalról már a 10 éves lejárat is soknak számít, tehát a jelzáloglevelekre nem lett volna megfelelő kereslet, másrészt a bankok joggal gondolhatták, hogy 2006/2007-ben az alapkamat nem 7,5%-on tanyázik majd, hanem jóval 5% alatt, így támogatás nélkül sem veszíthettek volna a hiteleken.

Zádori János, az FHB Jelzálogbank Nyrt. (FHB) kommunikációs igazgatója elmondta, a bankok jó előre kalkuláltak az így keletkező bevétel kieséssel, ami bankonként akár a több százmillió forintot is elérheti 2008-ban. Zádori megerősítette, az ügyfelekre vonatkozó kamatplafon nem változik, ugyanakkor azoknál, akik az 5-, illetve 6%-os garantált plafon alatt juthattak hitelhez 2004 előtt, jövőre várható egy kisebb emelkedés a törlesztőrészletekben.

Cikkajánló:
$$255$$
$$262$$