A régióban mi akarunk a legkevesebbet lakásra költeni

Új lakásba költözésre vagy a meglévő felújítására átlagosan 4,7 millió forintot költene a magyar lakosság az elkövetkezendő 3 évben. Ez az összeg a legkevesebb a régióban - derül ki a GE Money Bank megbízásából végzett közép-európai és orosz, lakástrendekről szóló közvélemény kutatásból.

A GE Money kutatása szerint Magyarországon a lakosság 17 százaléka biztos abban, hogy lakást cserél, vagy felújít a közeljövőben, ez a szám csak Romániában alacsonyabb.

A lakásuk minőségén a következő három évben javítani szándékozók megoszlása forrás: GE Money

A magyarok gyorsan kirepülnek

Ezzel együtt a felmérés eredményei szerint az önálló lakásra leginkább a magyarok törekednek, nyolcvankét százalékuk külön él szüleitől. Csehországban és Romániában is hasonló az arány (80-80 százalék), míg a legtöbben Oroszországban és Lengyelországban élnek együtt szüleikkel, 73, illetve 74 százalékos mértékben. A megkérdezettek többsége 20 és 30 éves kora között költözik önálló lakásba, de a magyarok egynegyede már 19 éves kora előtt külön él szüleitől.

Arra a kérdésre, hogy havonta mekkora összeget szánnának a lakáskörülmények javításával összefüggésben felvett hitel törlesztésére, a magyarok adták meg a második legalacsonyabb mértéket, átlagosan mintegy 38 ezer forintot. Ennél kevesebbet csak a románok fizetnének, átlagosan legfeljebb 32 ezer forintot. A legnagyobb áldozatra az oroszok hajlandók az általuk jelzett több mint 56 ezer forinttal. A csehek és a lengyelek csaknem holtversenyben vannak és havonta mintegy 50 ezer forintot fizetnének lakástörlesztésre.

A lakáskörülmények javítására szánt összeg forrás: GE Money

A saját tulajdon leginkább Magyarországon jellemző (több mint 80 százalék), Románia, Lengyelország és Oroszország polgárai kisebb, de hasonló mértékben élnek saját tulajdonú lakásban. A cseheknél ez az arány alig valamivel haladja meg az ötven százalékot.

Magyarországon közepes méretű ingatlanban élnek a legtöbben. A magyar felnőttek csaknem fele 50-75, további egyharmaduk 75-100 négyzetméter közötti alapterületű ingatlanban él. A szélsőségek kevéssé jellemzők a hazai lakásviszonyokra: a népesség kevesebb, mint egytizede él 100 m2 feletti és tíz százalékot némileg meghaladó arányban lakik 50 négyzetméternél kisebb lakásban. Ez utóbbi két lakásméret Lengyelországban gyakori: a népesség ötöde, illetve negyede él 50 négyzetméter alatti, illetve 100 m2 feletti ingatlanokban. Oroszországban a kis lakások vannak többségben, a 100 ezer fő feletti városok népessége felerészt 50 négyzetméter alatti lakásokban él.

Nagyravágyó románok

A magyar népesség egyenlő mértékben preferálja az agglomerációban, a belvárosban és a vidéken elhelyezkedő ingatlanokat. A csehek fele az agglomerációba vágyik, a románok 40 százaléka pedig vidékre. A lengyelek és az oroszok egyaránt jól éreznék magukat az agglomerációban, belvárosi és vidéki ingatlanokban. Az elérni vágyott lakóterület nagysága általában - Magyarország esetében is - 75-100 négyzetméter, ettől leginkább a románok térnek el, ők inkább a 100 négyzetméter feletti ingatlanokat részesítik előnyben.

Cikkajánló:
$$323$$
$$313$$