Forgatókönyvek a bérlakásépítés támogatására

A bérlakásépítés növelését szorgalmazza a Társaság a Lakásépítésért Egyesület. Ennek egyik eszközeként az adó- és járulékmentes lakbértámogatást, valamint a lakás-takarékpénztári megtakarítás lakbérre történő felhasználhatóságát jelöli meg, de kitart a közhasznú bérlakásépítés mellett is.

A kiindulás az, hogy a bő négymilliós magyar lakásállomány 9 százaléka bérlakás, ami páratlanul alacsony arány Európában (a bérlakások 90-es évekbeli eladása előtt 15 százalék volt az arány). Ausztriában például 40 százalék, míg Svájcban 60 százalék feletti a bérlakás hányad. A munkaerő mobilitása, az alacsony keresetűek lakáshoz juttatása egyaránt a bérlakások számának emelését igényli, és ha létrejönne egy ilyen lakásokat építő szektor, akkor az befektetési cél is lehetne. Amúgy évi 10 ezer bérlakás felépítésével is csak 11,5 százalékra emelkedne ezek aránya 2020-ra.

Az osztrák közhasznú építőtársaságok (GBV-k) évi 15 ezer bérlakást építenek, ez az új lakások negyedét teszi ki. E cégek működését külön törvény szabályozza, amely mentesíti azokat a társasági adó fizetése alól és előnyt élveznek a lakásépítési-, valamint a lakbér támogatás igénylésekor. Kifizetett nyereségük a tőkéjük 3,5 százaléka lehet évente. Az a bérlő, aki beköltözéskor legalább 50 ezer euró költséghozzájárulást fizet, 10 év múlva jogot szerez a lakás megvásárlására. (Ha kiköltözik - évi 1 százalék levonásával - visszakapja a befizetést.)

1000-1500 forintos lakbér - Ausztria

A GBV kft. vagy rt. formában működik, tulajdonosa önkormányzat, karitatív szervezet, párt, de bank vagy magánszemély is lehet, viszont nem lehet tulajdonos építési vállalkozás, és építőanyag gyártó, -forgalmazó. A nettó lakbér 2-4 euró (a nagyobb városokban magasabb), a fenntartás 1,32 míg a közüzemi költség 1,5 euró havonta és négyzetméterenként. Erre jön rá bérlakásnál a 10 százalék áfa. Így jön ki a 4-6 eurós (1.000-1.500 forintos) fajlagos lakbér.

Az állam a bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékát fordítja a lakásépítés támogatására Ausztriában (Hollandiában 1,4, míg Franciaországban 2,4 százalék). Magyarországon az ez évi költségvetésben 120 millió forint lakbértámogatás és 190,7 milliárd forint (GDP 0,75%-a) lakástámogatás szerepel, aminek jó részét a korábban felvett hitelek támogatása visz el. Kapcsolódó cikk: $$272$$

65 négyzetméter 32 ezerért

Egy hasonló modell magyarországi meghonosítása is csak állami támogatással történhet. A tanulmány erre több lehetőséget is felvázol, kezdve az építéshez adott támogatással, és befejezve ott, ahol az állam a lakbéreket támogatja. Egy 65 négyzetméteres bérlakást véve alapul, 160 ezer forintos családi havi jövedelem mellett a megfizethető lakbér 32 ezer forint (durván négyzetméterenként 500 forint). Erre jön rá a 20 ezer forintos rezsi. A telket az önkormányzatok ingyen adnák, és 200 ezer forintos négyzetméterenkénti építési költséggel kalkulálva, 13 millió forintba kerülne egy lakás. Ha az építési költség felére az állam adna 1 százalékos kamattal kölcsönt, a másik felére pedig piaci hitelt (5 százalékos kamatra) venne fel a bérlakás építő cég, akkor elérhető lenne a 32 ezer forintos lakbér.

Négyzetméterenként 1800 forint

Másik megoldás lehetne, ha az állam a piaci hitelhez adna törlesztési támogatást. Ekkor az első évben 480 ezer forintot kellene fizetnie lakásonként (25 éves futamidőnél). Ekkor az állam az összes költség 39 százalékát finanszírozná. Minden támogatás nélkül 115 ezer forint (négyzetméterenként 1.800 forint) lenne a havi lakbér. Ha az állam évi 10 ezer bérlakás megépítését támogatná, akkor az évi 64 milliárd forintba kerülne.

Adókedvezmények a bérlőknek

A Társaság a Lakásépítésért Egyesület közleménye szerint új eleme lehetne a rendszernek a bérlő oldali finanszírozás. Ennek egyik összetevője az adó- és járulékmentesen nyújtható béren kívüli juttatások kiszélesítése lenne úgy, hogy új építésű bérlakások lakbértámogatására is adhatnának pénzt a munkaadók az alkalmazottaiknak. A másik elem pedig a lakás-takarékpénztári megtakarítások felhasználhatóságának módosítása lenne úgy, hogy azt új építésű bérlakások bérleti díjának a fizetésére is fel lehetne használni.

A teljes tanulmányt itt találhatja meg

Cikkajánló:
$$341$$
$$335$$