Hivatalos magyarországi ingatlanárak - toplista
A Központi Statisztikai Hivatal és az ImmoPress közös kiadásában megjelent a 2006-os illetékhivatali adatokat is tartalmazó Ingatlan-adattár, Magyarország egyetlen hivatalosnak tekinthető lakásár-statisztikája. Ugyan az eredmények nem tükrözik vissza a valós piaci értékeket, a trendek legalább mérhetőek. Lássuk, mekkorákat hazudtunk 2006-ban az Illetékhivatalnak!
| Adatfelvétel: Az Ingatlan-adattárban csak a városokban történt ingatlaneladások szerepelnek, és csak olyan utcák kerülnek be a statisztikába, ahol legalább három adásvétel történt. A statisztikát a következő objektív tényezők torzítják: az új lakásoknál meglévő illetékmentesség 15 millióig (30 milliós forgalmi értékig); az önkormányzati lakások eladása. |
Mert bizony hazudtunk, nem is keveset. Elég csak annyit kiemelni, hogy Budapest XII. kerületében, ami az egyik legelitebb környéke az egész országnak, egy olyan utcát sem tartalmaz az összeállítás, ahol átlagban 500 ezer forintnál többet fizettek volna egy négyzetméterért. Sőt, a II. kerületben is csak öt darab félmillió feletti utcára sikerült rábukkani.
Az is felettébb érdekes, hogy ugyanebben a kerületben egyetlen családi ház eladása sem került be az adattárba, ami egyrészt az adatfelvételi módszer (lásd. keret), másrészt a luxusadó eredménye.
A 100 millió feletti ingatlanok sarcát, ugyanis azzal kerülte el a legtöbb tulaj, hogy papíron társasházzá alakította családi házát, így az egyes ingatlanok értéke nem éri el az adóköteles határt. (A XII. kerületben 9 db eladott családi ház került be az adattárba.)
A kiadó is felhívja a figyelmet: "ilyen részletezettségben, ennél hitelesebb információk a teljes ingatlanpiacra vonatkozóan pillanatnyilag nem állnak rendelkezésre, ugyanakkor az elemi adatok hiányosak a minőségi jellemzők tekintetében, és valószínűsíthető, hogy a végül feldolgozott adatok is tartalmaznak ilyen-olyan torzításokat. Így az egyes ingatlantípusokra vonatkozó áradatok inkább tájékoztató jellegűek, csak tendenciáiban jellemzik a megkötött adásvételek valós árviszonyait."
Az árviszonyok tendenciáiban nem is csalódhatunk, hiszen a friss Ingatlan-adattár szerint a fővárosban már évek óta stagnálnak az árak, miközben a feldolgozott adásvételek száma, tehát az ingatlanforgalom, csökken.
Magyarországon - az illetékhivatali adatok szerint - 2006-ban 148.300 forint volt egy átlag négyzetméter ára. Budapesten az árak egyértelműen az állami lakástámogatás megjelenésével ugrottak meg az ezredfordulót követően.
Ezután a lakásvásárlók és az eladók szerint nem növekedett az ingatlanok értéke. A valóság és az Illetékhivatalnak bevallott árak közti különbséget mutatja, hogy az Ingatlan Platform kimutatása szerint 2006-ban az átlag kínálati ár Budapesten 273 ezer forint volt, az adatbázisban található 242 ezerrel szemben, ami nem is olyan egekbe kiáltó differencia.
Átlagárak Budapesten
Fővárosunk legdrágább kerülete, 326 ezres négyzetméterenkénti átlagárral, a XII. kerület, melyet a II. (341 ezer), az V. (317 ezer) és az I. kerület (304 ezer) követ. A legolcsóbb kategóriát a XXIII. kerület képviseli Budapesten belül, itt mindössze 183 ezer forintot kellett 2006-ban kifizetni egy átlagos négyzetméterért.
Utca legek…
Országos szinten Budapest és Pest megye számít a legdrágábbnak, őket követi Hajdú-Bihar, mely kizárólag Debrecennek köszönheti előkelő helyezését. A megyék rangsorában az ország nyugati része foglalja el a táblázat első felét. Az utolsó Nógrád, 85 ezer forintos, letaglózóan alacsony négyzetméterenkénti átlagárral.
Városok árversenye
A táblázatra kattintva megnézheti a megyék rangsorát is!
|
Az illetékhivatali adatokat a luxus-, és a 2009-től bevezethető ingatlanadó alapjának meghatározására használhatják fel az önkormányzatok. Ennek eredményeképp az adásvételi szerződéseken feltüntetett alacsony árak nemcsak az illetékbefizetésnél, de ezeknél az adónemeknél is kifizetődő a lakosság számára.
Forrás: Ingatlan-adattár
Cikkajánló:
$$276$$
$$161$$
$$375$$
$$373$$
