Pécs 410 millióért szabadulna a rekordertől
Ismét eladásra kínálja a magasházat Pécs önkormányzata, ezúttal nem 600, hanem 410 millió forintért. A 80 méteres monstrum, mint a világ legmagasabb üresen álló épülete, még a Guiness-rekordok könyvében is bekerült. Az önkormányzat 2003-ban 360 milliót költött a házra. (Vizuális élmény!)
A közgyűlés azután döntött az értékesítés mellett, hogy bár Tasnádi Péter polgármester tárgyal központi szervekkel az épületben kormányzati, önkormányzati irodai központ kialakításáról, konkrét befektetői ajánlat ezzel kapcsolatban még nem jelentkezett. A város pedig nem rendelkezik elegendő anyagi forrással egy ilyen beruházás megvalósítására.
Az ellenzéki Fidesz-frakció tagjai kifogásolták, hogy a város az eredeti 600 millióval ellentétben most mindössze 410 millió forintért kínálja az épületet. Páva Zsolt frakcióvezető példaként hozta fel, hogy az önkormányzat a közeljövőben 950 millió forintért sajátít ki egy olyan diszkóként működő ingatlant, amely az Európa Kulturális Fővárosa program egyik tervezett nagyberuházásának területén áll.
| Már 500 millióért egyszer eladták A "magasházat" négy évvel ezelőtt már értékesítették 500 millió forintért, a Pécsi Tudományegyetem azonban anyagi okok miatt nem mert belevágni az épület egyetemi központtá és kollégiummá alakításába, miután nem sikerült partnert találni a 12 milliárdos projekthez. |
A pécsi magasház 250 lakásából statikai problémák miatt kellett kiköltöztetni a lakókat 1989-ben. A statikai megerősítést az önkormányzat 360 millió forintos hozzájárulásának köszönhetően 2003 őszén fejezték be.
Reálértéken, tehát most kevesebbért akarják eladni a házat, mint amennyibe a felújítás került.
Görgesse le és fel!
|
A műszaki kérdések
A világ legmagasabb üres épületeként a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült, 80 méter magas, 25 emeletes "magasházat" 1989-ben nyilvánították életveszélyesnek, majd kiürítették.
Szakértők úgy ítélték meg, hogy a jugoszláv technológiával készült, úgynevezett IMS épületszerkezet összetartó acélkötelei a hézagok kitöltésére használt pasztától egyes helyeken erős korróziónak indultak. Amikor a feszítőhuzalok keresztmetszete a felére csökkent, az épület elveszítette statikai biztonságát.
Magyarországon a 70-es évek elején vezették be az IMS rendszert, amellyel mintegy 125 lakó- és középületet építettek. Az ilyen technológiával készült házak előre gyártott födémelemekből és vázoszlopokból állnak, amelyek kapcsolatát utófeszítéssel oldották meg. Az IMS-szerkezetű épületek Amerikában is elterjedtek, mert a födémek nincsenek mereven aládúcolva, így földrengés esetén rugalmasan elmozdulhatnak a pillérekhez képest.
Cikkajánló:
$$378$$
$$396$$
