Idéntől nyilvánosak az illetékhivatali adatok

Tavaly decemberben megszületett az a pénzügyminisztériumi rendelet, amely lehetővé teszi, hogy bárki hozzáférhessen az adásvételi szerződésekben foglalt adatokhoz, figyelembe véve a személyes adatok védelmét. A szolgáltatás nagyon drága és egyelőre elérhetetlen, a rendelet pedig nem egyértelmű, mondhatni használhatatlan.

Az ingatlanok forgalmi értékadatainak szolgáltatási rendjéről és az adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló rendeletet egy nappal karácsony előtt adta ki a Pénzügyminisztérium. A rendeletben előírt, elektronikus kérelembenyújtás lehetőségét még nem lehet megtalálni az APEH honlapján.

Az Immopress, és a Központi Statisztikai Hivatal közös kiadványa, az Ingatlan-adattár volt eddig az egyetlen hitelesnek tekinthető forrása az illetékhivatalon átfutó ingatlan adásvételi adatoknak. A nagyobb városokat lefedő adatbázisnál, a mostani jogszabály sokkal naprakészebb és széleskörűbb információkat ígér, aminek azonban az árát is rendesen elkérik.

Kapcsolódó anyagok: $$375$$ $$433$$ $$378$$

Az új lehetőséggel kapcsolatban alapvető információ, hogy a rendelet szerint bárki kikérheti az adatokat, de csak a 2008. január 1-je utáni időszakra vonatkozóan. Korábbi adatokat csak az úgynevezett szakértői adatszolgáltatás keretében adnak ki. Ez azt jelenti, hogy az állami adóhatóság, a bíróság vagy más hatóság által kirendelt szakértő számára, a kirendeléssel érintett ingatlan forgalmi értékének megállapításához lehet csak visszamenőlegesen adatokat kérni.

Mindezzel együtt létezik visszamenőleges adatszolgáltatás is maximálisan 5 évre, de a nem szakértői kérelmeknél a legkorábbi időpont így is 2008.

Összesen hétfajta adatszolgáltatás lehetséges. Általános tartalmú adatszolgáltatás, részletes adatszolgáltatás, specifikus adatszolgáltatás, éves általános, és éves részletes adatszolgáltatás, visszamenőleges és szakértői adatszolgáltatás.

A Magyar Ingatlanszövetség (MAISZ) kifogásolja, hogy a visszamenőleges adatszolgáltatás csak a kirendelt szakértői lekérésekre vonatkozik. A lakások értékbecslésének szempontjából persze így is megállja a helyét az új jogszabály, hiszen féléven belül felgyülemlik annyi új adásvételi szerződés, hogy a legtöbb területen megfelelő mennyiségű friss adat álljon rendelkezésre. Persze például földterületeknél a 2008-as kezdési időpont valóban problémás lehet.

Gyakorlati szempontból ennél nagyobb gond, hogy az árakat rendkívül magasan határozták meg, tehát az adatlekérés csak akkor éri meg, ha egy valóban nagyértékű ingatlan értékbecslését kell elvégeznie az értékelőnek. Az pedig, hogy bárki is megvegye a teljes adatbázist 10, illetve 15 millió forintért, szinte kizárható.


A legnagyobb probléma ugyanakkor nem a visszamenőleges adatlekérés hiánya vagy a magas ár, hanem a rendelet mellékletét képező igénylőlap – hívta fel figyelmünket Kispál Sándor, a MAISZ főtitkára. Az igénylőlap végén a következő mondat olvasható: ”Felelősségem tudatában kijelentem, hogy az adatokat ................... célra, kizárólag saját használatra igénylem, azokat sem átdolgozott, sem változatlan formában nem hozom harmadik fél tudomására.”

Ezzel tulajdonképpen az értékbecslők, akiknek a legnagyobb szükségük lenne ezekre az adatokra, nem érdekeltek abban, hogy igénybe vegyék a szolgáltatást, maximum saját maguk szórakoztatására. A Pénzügyminisztérium szerint ”úgy alkották meg ezt a rendeletet, hogy az állampolgárok jogait védje, és kiszűrjön minden módot, ami visszaélésekre adhat okot.”

Kispál Sándor szerint ugyanakkor a rendelet hibás, hiszen pont az lett volna a cél, hogy ezeket az adatokat használni lehessen, visszaélésre pedig egyébként sem lenne mód, hiszen a jogszabályban benn van, hogy ”az ingatlantulajdonos személyazonosságának megállapítására alkalmatlan módon” kell az adatokat rendelkezésre bocsátani. Ennek megfelelően a MAISZ rendeletmódosítási javaslattal él a Pénzügyminisztérium felé.

Cikkajánló:

$$440$$

$$447$$