Összefoglaló: építésügyi változások 2008-tól

Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Idén februártól az összes olyan rendelet hatályba lépett, mely a törvényalkotók elképzelése szerint alapvetően megváltoztatja a szabályozási környezetet, racionálisabbá, hatékonyabbá teszi az ügyintézést és az ellenőrzést az építésügyben. Az elsőfokú építési hatóságok száma csökkeni fog, az engedélyezés folyamatát és a kivitelezés menetét részletesen szabályozták, de néhány könnyítésről is beszámolhatunk.

Dr. Szaló Péter, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkára számolt be a már hatályba lépett változásokról:

Kevesebb építési hatóság

A kormányzati szándék szerint a jövőben csökkenteni kell az elsőfokú építési hatóságok számát. Az új szabályozással, a kisebb települések várhatóan egyre nagyobb számban mondanak majd le építéshatósági jogkörükről, melynek eredményeképp a mostani 450 elsőfokú hatóságszám már év végére 400-ra csökkenhet.

Az erre vonatkozó szabályozás részleteiről lásd: $$345$$

Differenciált építésügyi bírság

A bírság maximális összegét ugyan nem emelték meg idéntől, de az építés különböző fázisaiban résztvevő szereplők között a korábbiaknál jóval körültekintőbben differenciálták a retorziókat. Nemcsak a szereplők, de az egyes munkafolyamatok kapcsán is különbözhet februártól a bírságok mértéke.

Az erre vonatkozó szabályozás részleteiről lásd: $$414$$

Szigorodó építésfelügyelet

A választások előtt ígért 170 helyett idéntől 32 fővel, de legalább emelkedett az építésfelügyelők száma. Megdöbbentő, de ezelőtt csak 10, azaz tíz főállású építésfelügyelő dolgozott az országban! A felügyelők ellenőrzik, hogy a kivitelezés megkezdését bejelentette-e az építtető, joguk lesz az anyagok, technológiák, valamint a szakmai követelmények betartásának az ellenőrzésére, továbbá az építésben résztvevők jogosultságait (képesítését) is vizsgálhatják.

Az építésfelügyelet változásairól és a kivitelezési ”kódexről” itt olvashat részletesebben:

$$145$$
A rendelet kiemeli az ellenőrizendő dolgok közül az építési- és a tervezési szerződés meglétét, valamint az épület szerkezetére és a kivitelezés módszerére vonatkozó követelmények betartását. A korrupció visszaszorítását célozza, hogy az ellenőrök idéntől nem járhatnak ”szólóban”, fontos ugyanakkor, hogy egy olyan szakember is megfelelő társ lehet az építésfelügyelő mellé, aki egy másik ellenőrzési hatóságnak vagy kamarának a képviselője (pl.: ÉMI).

Célzott ellenőrzések

Dr. Szaló Péter külön felhívta a figyelmet arra, hogy a beruházási szempontból frekventált helyeken koncentrált ellenőrzéseket fognak tartani, tehát az összes felügyelő, egyszerre ”csap le” az adott környéken tevékenykedő kivitelezőkre, beruházókra sőt, még az is lehet, hogy Munkaügyi Főfelügyelőség és az APEH is elkíséri őket egy-egy ilyen akcióra.

A kivitelezési ”kódex”

Szintén új jogszabályban határoztak meg számos új fogalmat, elvárást, melyeket a kivitelezés során alkalmazni kell. Ilyen például az építési napló vezetésének kötelezettsége, valamint a tervellenőr alkalmazása egyes esetekben.

És végül két jó hír:

Egyrészt számottevően csökken azon építési tevékenységek köre, melyre nem kell építési engedélyt kérni a hatóságoktól, másrészt internetre kerül az építésügyi nyilvántartás.

Mint Dr. Szaló Pétertől megtudtuk, az internetes vonalat tovább erősíti a minisztérium, ugyanis 2 éven belül elkészül az úgynevezett e-közmű rendszer, melyen keresztül bárki megtudhatja, hogy egy adott területen milyen csövekbe és csatornákba ütközhet, ha elkezdi túrni a földet.

Ehhez kapcsolódik, hogy EU-s pénzből másfél éven belül meg szeretnék valósítani a különböző nyilvántartási rendszerek elektronikus összekapcsolását.

Idei feladatként határozták meg, hogy a közbeszerezéseknél egy olyan feltételrendszer jöjjön létre, mely megakadályozza, hogy a pályázók egymás alá ígérve tegyék lehetetlenné saját működésüket, ezzel növelve a körbetartozások mértékét.

Cikkajánló:

$$454$$

$$448$$