PSZÁF, MNB: a devizahitelek kockázatairól

A felügyelet és a jegybank közös ajánlást adott ki, melyben a jen alapú hitelek gyors előretörésének és a finanszírozási arány növekedésének veszélyeire, valamint a jövedelemvizsgálat fontosságára hívják fel a figyelmet. A jen alapú hitelek már a háztartási hitelállomány 0,8%-át teszik ki.* Ez óriási növekedés 2 hónap alatt!

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) már korábban jelezte, hogy a piaci verseny erősödése miatt folyamatosan nő a hazai pénzügyi intézmények hitelezési kockázata – áll az ajánlásban.

Drasztikusan nő a finanszírozási arány

A hitelező intézmények fokozatosan lazítanak hitelezési feltételeiken és egyre kockázatosabb termékeket fejlesztenek ki. Az új folyósítású lakáshitelek több mint felénél a hitelösszeg már meghaladja a fedezet értékének 70%-át, és a lakosság új hitelfelvételének 90%-a deviza alapú.

A jenhitel hódít, hiába a figyelmeztetés

Külön figyelmet érdemel, hogy a jenhitelek részaránya alacsony szintről, de gyorsuló ütemben emelkedik. *A termék megjelenését követő két hónapban (2007. december végére) a pénzügyi rendszer teljes háztartási hitelállományának 0,8%-ára nőtt a jenhitelek részaránya, a decemberi új háztartási hitelfolyósításban pedig már meghaladta a 10%-ot.

Európában a jen alapú hitelezés marginális, egyetlen országban sem haladja meg a háztartási hiteleken belül az 1%-ot (például Ausztriában 0,9%, Lengyelországban 0,1%).

Az értékesítés felfutása főként annak köszönhető, hogy kezdő törlesztőrészletük lényegesen alacsonyabb, mint az euró és a svájci frank alapú deviza hiteleké.

A piaci verseny és a termék sikeressége a versenytársakat piaci részarányuk megőrzése érdekében további jen alapú lakossági hiteltermékek fejlesztésére ösztönözheti, ami a jen alapú lakossági hitelek szélesebb elterjedéséhez vezethet – áll a PSZÁF és az MNB közös ajánlásában.

Az MNB és a PSZÁF a pénzügyi intézmények önszabályozására és önkorlátozására számít az ilyen típusú hitelekkel kapcsolatban.

Miért kockázatos a jenhitel?

A Magyar Nemzeti Bank határozottan támogatja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2007. októberi vezetői körlevelében foglaltakat, amelyben a felügyelt intézmények figyelmét már felhívta a japán jen alapú, illetve a devizanem-változtatás opciós jogát kínáló devizahitelek speciális kockázataira.

Kapcsolódó anyagok: $$159$$ $$45$$ $$31$$

A közelmúltban a kockázatok tovább növekedtek, mivel a jenhitelt kínáló piaci szereplők számának bővülése felgyorsította a termék térhódításának folyamatát, újabb pénzügyi intézmények belépését indukálva.

A jen alapú hitelezés kockázatai a pénzügyi stabilitás szempontjából eltérnek az euró vagy a svájci frank alapú hitelezésétől. A japán jen napi árfolyamának hét éves idősoron számolt szórása (16,4%) jelentősen meghaladja az euró (3,5%) vagy a svájci frank (3,9%) szórását.

Ez főként azzal magyarázható, hogy a japán, valamint a hazai, illetve az európai gazdaságok fundamentumai között nincs szoros kapcsolat, így a japán és a magyar gazdaság ciklikus együttmozgása alacsony. Ehhez járul hozzá, hogy a jen a hozamkülönbözetre alapozott („carry trade”) ügyletek egyik fontos finanszírozó devizája, míg a forint céldevizája, így a befektetők kockázatvállalási hajlandóságának tőkepiaci mozgások következtében beálló változására különösen érzékeny a forint/jen árfolyam. Végezetül a jen alapú hitelezés fokozott kockázatai között ki kell emelni azt is, hogy a lehetséges adósok – különösen a kiskereskedelmi ügyfelek – esetében ún. természetes fedezet, vagyis az árfolyamkockázatot ellensúlyozó jeneszköz vagy -jövedelem jellemzően nem áll rendelkezésre.

Mit javasol az MNB és a PSZÁF?

A bankok belső szabályzatainak előírásszerű működésén túl a finanszírozási arányok megfelelő szinten tartását és az ügyfelek teljeskörű tájékoztatását emeli ki a közös ajánlás. Az MNB és a PSZÁF arra is felhívja a figyelmet, hogy a hitelbírálat során a jelzáloggal terhelt ingatlan csak másodlagos fedezetként vehető figyelembe, elsősorban a jövedelem meglétét kell vizsgálniuk a bankoknak.

Az ajánlás külön kitér arra az ügynökhálózatok tevékenységére is. A bankoknak fokozott figyelmet kell arra fordítniuk, hogy az ügynökök a hitelező intézmény értékesítési szabályozásával összhangban szerzik-e az ügyfeleket.

A fogyasztók tájékoztatását illetően az ajánlás szerint az ügyfélnek be kell mutatni, hogy 20%-os árfolyam-elmozdulás és 1%-os kamatváltozás esetén hogyan emelkedhet a törlesztőrészlet, illetve annak jövedelemhez viszonyított aránya devizahitelek esetén.

A közös ajánlást Farkas István, a Felügyeleti Tanács elnöke, valamint Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke írta alá.

A teljes ajánlást, mely a fentieknél jóval részletesebben foglalkozik a bankokkal szembeni kívánalmakkal, innen töltheti le!

Cikkajánló:

$$460$$

$$455$$