Budapesten még mindig kevés a pláza

A következő időszakban valóban várható egy jelentős megtorpanás az új fejlesztések területén, ugyanakkor középtávon bőven van még fejlesztési potenciál a kereskedelmi ingatlanok és az irodák piacán is. Ezer főre vetítve Varsónál 20-, Prágánál pedig 35%-kal van kevesebb kereskedelmi terület Budapesten.

A jelenlegi megtorpanás az amerikai jelzáloghitel-piaci válság hatására bekövetkező piaci átrendeződés és az ezzel összefüggő átárazódás természetes következménye – áll a HB Reavis Hungary elemzésében.

Az amerikai jelzáloghitel-piaci válság következtében immár a hazai ingatlanpiacon is érzékelhető egyfajta óvatosság. Mindez nem jelenti a már fejlesztés alatt álló projektek félbemaradását, inkább az újonnan tervezett projektek indításában okozhat akár több éves csúszást.

A bevásárlóközpontok területén ma is több fejlesztés van napirenden, nagyrészt olyan területeken, ahol nem épült még bevásárlóközpont, vagy nem volt kellő mértékű a lefedettség. A fejlesztők tehát hosszú távon továbbra is látnak lehetőséget a hazai bevásárlóközpont- és irodapiacon.

A vizsgálódást érdemes egy régiós összehasonlítással kezdeni. Az alábbi adatok alapján megállapítható, hogy Budapest a bevásárlóközpontokat tekintve kifejezetten alulfejlesztettnek számít.


A mintegy 425 négyzetméternyi kereskedelmi terület csaknem 35 százalékos lemaradást jelent Prágához képest, de még Varsóval összehasonlítva is több mint 20 százalékos az eltérés. Ekkora mértékű eltérés régiós szomszédainkkal szemben nem indokolható sem gazdasági, sem kulturális tényezőkkel.

Ha pedig a fejlődés irányát szeretnénk látni, érdemes olyan fejlett nyugati várost keresnünk, amely népességét, gazdasági és kulturális adottságait tekintve közel áll Budapesthez. Ilyen város Bécs, ahol – nagyságrendileg azonos népesség mellett - ezer főre több mint 700 négyzetméternyi modern kereskedelmi terület esik. Nem kérdés tehát, hogy bőven van még hely a felzárkózásra.

Irodából is épülhet még bőven…

Budapesten a modern irodaterület nagysága a HB Reavis Hungary becslései szerint mostanában haladta meg a 2 millió négyzetmétert. Ezen a területen is jelentős tartalékai vannak a fejlődésnek.


Lássuk a nemzetközi összehasonlítást! A jelenleg igen erőteljes fejlődés alatt álló román fővároshoz képest ez jelentős méret, ám ha ezt összehasonlítjuk a közép-kelet európai régió másik két fejlettebb ingatlanpiacával, akkor kiderül, hogy a budapesti irodaterület nagysága akkor sem értékelhető túlzottnak, ha a gazdasági fejlettség mértékét jól mutató egy főre eső GDP nagyságát is figyelembe vesszük. Prágában ugyanis egy főre csaknem 40 százalékkal több irodaterület jut (1,13 m2/fő), miközben a magyar fővárossal megközelítően egyező értéket mérhetünk Varsóban (0,87 m2/fő), amely korántsem annyira koncentrált országos gazdasági központ, mint Budapest (0,82 m2/fő).

A fejlett, nyugat-európai nagyvárosokkal való összehasonlítás pedig már egyenesen nagyságrenddel való lemaradást mutat. A szomszédos Bécsben körülbelül 10 millió négyzetméternyi területet foglalnak el a modern irodaházak, a nem főváros Münchenben ez a szám mintegy 15 millióra rúg. Mindez nemcsak Budapest tekintetében vetít előre növekedési (irodafejlesztési) potenciált, hanem az egész régiót nézve is, hiszen az egész közép-kelet európai irodakínálat összesen is mindössze kb. 17 millió négyzetméter, azaz nagyságrendileg a régió összes fővárosának (Moszkvát is beleértve) irodaterülete Münchenével egyezik meg.

Forrás: HB Reavis Hungary

Cikkajánló:

$$569$$

$$568$$

$$567$$