Messzebb vinnék a településektől a szélerőműveket

Településtől szélerőművet a magassága tízszeresének megfelelő távolságra lehet csak építeni, változott a gyorsforgalmi utak felsorolása - egyebek mellett ezt tartalmazza a Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter által a parlament elé terjesztett Országos Területrendezési Tervről szóló törvény módosítása.

A javaslat felsorolja, hogy mely területeken nem építhetők szélerőművek. Ezek - egyebek mellett - a következők: magterület, ökológiai folyosó és puffer terület, kiváló adottságú termőterületek, erdőterületek. A településtől mért távolság a szélerőmű magasságának tízszerese kell, hogy legyen (a gyakorlatban ez 1-1,5 kilométert jelent).

A jövőben meghatározásra kerülnek a szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható területek. Erőműnek csak az 50 MW-nál nagyobb teljesítményű berendezés számít.

A beterjesztett módosítási javaslat kitér a gyorsforgalmi utak felsorolására, néhány fogalmi kérdés tisztázására, a bányatelkek kialakításának részletes szabályaira, a beépíthető területek kijelölésére és a települési építési szabályzatokra is.

A javaslat egyik melléklete sorolja fel a gyorsforgalmi utakat. A listából kimaradt - az 5 évvel ezelőttihez képest - például az M76 (Zalaegerszeg-Balaton), és az M81 (Székesfehérvár-Komárom). Ugyanakkor új gyorsforgalmi útként bekerült az M11 (Ercsi-Komárom) és az M31 (Nagytarcsa-Gödöllő). Új kikötő épül - a javaslat szerint - a Dunán Mohácsnál, a Tiszán pedig a következő településeknél: Szolnok, Tiszaújváros, Tiszabecs, Záhony. A Dráván Drávaszabolcsnál lesz kikötő.

Bevezetőben több fogalom változott a 2003-ban hozott törvényben, illetve újak is bekerültek abba. Például építmények által igénybe vett térségnek minősül az egyedi építmények területe, a szükséges védőterületekkel együtt. Egymással összefüggő természetvédelmi terület lett az országos ökológiai hálózat, az ökológai folyosó, és a mag- valamint a puffer terület.

Bányatelket kijelölni jelenleg és a jövőben is csak akkor lehet, ha az összhangban van a településrendezési tervvel és a helyi építési szabályzattal. Ami új, az egy legfelsőbb bírósági határozat beépítése: ha az önkormányzat más célra jelöli ki a területe, az kizárja, azt, hogy ott bányásszanak. A bányászat kizárását tehát nem csak kifejezett tiltással, hanem a más célú hasznosítás kijelölésével is meg lehet oldani. A bányászat utáni tájrendezést már a bányatelek kijelölésekor meg kell tervezni.

Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki több felsorolt területen, így például kiváló termőhelyi adottságú szántó- illetve erdő területen, vagy szőlő területen. A kiskapu: területrendezési hatósági eljárással mégis átminősíthető az adott terület.

Az országos jelentőségű tájképvédelmi területen különös gondot kell fordítani a közművezetékek tájba illesztésére. Ha szükséges, a föld alá kell helyezni azokat.

Új elem a javaslatban az együttervezhető térségek övezete. Ez azt fedi, hogy több település - egyszerűsített - településszerkezeti tervet készít.

Külön építési szabályzatot kell készíteni a történeti települési övezetre. Ebben ki kell jelölni a védendő területet, és meg kell határozni a védelmi szabályokat.

Cikkajánló:

$$602$$

$$601$$

$$600$$