Tiltakoznak Szalay Balázs szállodája ellen

Barlangkutatók és természetbarátok tiltakoztak a II. kerületi Molnár János barlang feletti terület beépítése ellen, amit Szalay Balázs ismert autóversenyző építene fel. Szalay egyébként nem érti a felháborodást, hiszen a törökfürdő felújítása és a szálloda építése nem érinti a 4km hosszú aktív hévizes barlang bejáratát.

Európa legnagyobb víz alatti barlangja Molnár Lajos patikusról kapta a nevét, aki száraz járatokat már 1856-ban bejárta, és elemezte a víz kémiai összetételét. A víz alatti szakaszok feltárása 1953-ban kezdődött meg. 2002 novemberében egy addig ismeretlen járat felfedezésével hossza meghaladja a 4 km-t, mélysége pedig 73 m-t. A barlangban fakadó 20–23 °C-os termálvizet a Lukács-fürdő és felújítása után a törökfürdő is hasznosítja.

A barlangászok, búvárok és kutatók arra kérik Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi minisztert, vizsgáltassa felül a környezetvédelmi hatóságok által eddig kiadott, a Molnár János barlang felett lévő védett terület hasznosítási és építési engedélyeinek törvényességét.

Fellépésükkel azt is meg kívánják akadályozni, hogy privatizálják a barlangot és két gyógyforrást, valamint a védettségre érdemes Malom-tavat.

A telek jelenleg a főváros tulajdonában van, és a környezetvédelmi hatóság már megadta az építési engedélyt a fokozottan védettnek számító, Európa leghosszabb víz alatti hévizes eredetű barlangrendszere felett húzódó területre, hogy ott egy szálloda épülhessen.
A beruházó éves használati díjat fizet a telek használatáért.

Illés Zoltán, a Fidesz önkormányzati képviselője és környezetvédelmi szakértője azt hangsúlyozta: Magyarországon a barlangok fokozottan védettnek számítanak, és a magyar állam tulajdonában vannak. A barlangok felett lévő terület védőzónának számít, így a felszínen nem lehet építkezni, komoly földmunkákat végezni.

A Malomtó környékéről már közel ezer évre visszamenőleg vannak konkrét információink. Itt helyezkedett el a meleg hőforrásairól ismert Felhévíz település, mely forrásai (Malomtó forrás, Buzgó forrás, Török forrás) mellett a mai Margit híd vonalán futó révátkelőjéről és az úgynevezett Géza-vásárról volt híres 800 évvel ezelőtt. Maga a tó a Rózsadomb felől a Dunába ömlő patak felduzzasztásából jött létre.

Szerinte az eljáró hatóság törvénytelenül járt el, amikor kiadta az engedélyeket. Ezeket megfellebbezték, az eljárás bírósági szakaszba került, az első tárgyalást június 2-ára tűzték ki - tette hozzá a képviselő.

Szerinte nem elfogadható az, hogy egy állami tulajdonban lévő értéket magánszemély sajátíthasson ki - mondta el a politikus az MTI-nek.

Leél-Őssy Szabolcs, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat elnöke elmondta: az egyedülálló, hatalmas vízkészlettel rendelkező, nagy kiterjedésű barlangrendszer két gyógyforrást is táplál vizeivel.

Ennek feltárása még nem fejeződött be, így az építkezések és a szálloda megépülése helyrehozhatatlan károkat okozna a barlangban, amely világszenzációnak számító természeti érték.

A szállodát felépíteni kívánó Szalay Balázs - aki a kérdéses telek mellett lévő szórakozóhely tulajdonosa is - megjelent a sajtótájékoztatón, és azt kifogásolta, hogy a nyilvánosság tájékoztatása nem teljes, mivel szerinte az építkezés nem befolyásolja a barlang állapotát. Az építtetők szabadon hagyják a barlang bejáratát, s így a kutatási engedéllyel rendelkezők később is megközelíthetik a bejáratot - tette hozzá.

Illés Zoltán erre reagálva azt mondta: egy fokozottan védett területen törvénytelen bármilyen építmény létrehozása.

Szabó Imre miniszter nem jelent meg a helyszínen, de a petíciót, melyet 460-an írták alá, a tárca nevében átvevő sajtófőnök megígérte, hogy kivizsgálják az ügyet, és hamarosan választ adnak.

A 16 szobás szállodát, melyet Marosi Béla Ybl-díjas építész tervezett, az eredeti elképzelések szerint 2008 őszén akarták átadni.

Cikkajánló:

$$670$$

$$689$$

$$688$$