Hol vásárolunk manapság?
Hazánkban mára az összes kereskedelmi ingatlanfajtával találkozhatunk. A plázák, hipermarketek és strip mallok után, a legújabb trend a sétálóutcák újjáéledése. A Hypo Alpe-Adria Leasing Zrt. összefoglalója szerint már csak párév és a kereskedelmi ingatlanpiac telítődni fog az országban.
Az ingatlanfejlesztés során a fejlesztők és üzemeltetők, nagy hangsúlyt helyeznek a vásárlóerő, vásárlói szokások, konkurenciaelemzés, majd nyitás után az elégedettségi vizsgálatok elvégzésére és folyamatos frissítésére. A legfontosabb szempont a vásárlási helyszínek kiválasztásában a termékek minősége és árszínvonala, illetve az üzlet választéka. Jellemzően a fogyasztók itt a minőség és az árszínvonal arányosságát várják el. Különböző fogyasztói megkérdezések eredménye szerint a választék, a frissesség, valamint a minőség is előkelő pozíciót ért el.
Az üzletek kiválasztásában szintén fontos szempont a lakóhelyhez vagy munkahelyhez való közelség, ez különösen a napi bevásárlások esetében merül fel.
Hol vásárolunk?
| Nemzetközi tapasztalatok alapján a hipermarketek és bevásárlóközpontok
kb. 100.000 – 150.000 lakos esetén működtethetők gazdaságosan. Ebből a
szempontból Magyarországot mennyiségi aspektusból akár már most is, de
legkésőbb néhány év múlva telített piacnak tekinthetjük. |
A bevásárlóközpontok, üzletközpontok kínálata még bővülő, és az üzletek méretét is növekvő trend jellemzi - drága és olcsó helyeken egyaránt. Az üzletterületek növekedésének egyik oka, a nyugati mintájú bevásárló-udvarok elterjedése. Ezen strip mall (külső megközelítésű bevásárlóközpont) típusú üzletközpontok jellemzője, hogy az olcsóbb telkeken, a városszéli forgalmasabb utak mentén épült földszintes üzletek alacsony bérleti díj ellenében is nagy alapterületet biztosítanak az üzletek bérlői számára. A tér tehát egyre bővül a vásárlók körül, legyen az luxus vagy „pénztárcabarát” üzlet.
| A bevásárlóközpontok építésénél és működtetésénél a következő kritériumok alapvető fontosságúak: - Kedvező lokáció - A bérlői mix kedvező megoszlása, az élelmiszer hyper- vagy szupermarket megléte - “Teljes bevásárlóközpont-koncepció“ és hozzáértő menedzsment - A látogatási gyakoriság megfelelő értelmezése: a ”betérés” nem egyenlő a vásárlással - Állandó, professzionális kutatás, vásárlói elégedettség vizsgálat, amely információt ad az erősségekről és gyengeségekről - Az egyes bevásárlóközpontokba látogatók átlagosan legalább egy másik központot is rendszeresen felkeresnek, ezért nagyon fontos a versenytársak ismerete, profiljuk, erősségeik és gyengeségeik tanulmányozása. |
A hipermarketek és bevásárlóközpontok között vannak hasonlóságok, alapvető különbség mutatkozik azonban abban, hogy nagyközönség hogyan látja és értelmezi ezeket az egységeket. A bevásárlóközpontokban a fókusz a divaton, a szórakozáson és az életstíluson van, míg a hipermarketekben az FMCG és a tartós fogyasztási cikkek igen széles választéka található, voltaképpen egyetlen, sok hellyel rendelkező nagyáruházban. Elhelyezkedésük is jelentősen eltér egymástól, s bizonyos tekintetben a két formát nem kell versenytársnak tekinteni, mindkettő igen fontos funkciót tölt be a modern magyar kiskereskedelemben.
Új trend (nagyobb alapterület)
Az egyre látványosabb megaüzletek szaporodása mögött számos ok húzódik meg. A kereskedelem terén hazánkban is egyértelmű a nemzetközi cégek térnyerése, amelyek üzletstratégiáját sok esetben nemzetközi standardok írják elő, így az üzlet pozícionálása, kialakítása során ehhez kell alkalmazkodniuk. A márkára jellemző szabványok betartása alapvetően meghatározza a hazai ingatlanfejlesztés irányát is. Gyakori igény akár egymás melletti vagy mögötti területek egymásba nyitása egy-egy bevásárlóközponton belül a megfelelő méretű egység eléréséhez.Új trend (bevásárlóutcák)
A Váci utca, az Andrássy út, a Divatcsarnok, a Dorottya utcai fejlesztés, az Opera környéke, a Deák Ferenc utca újraéledése azt jelzi, hogy megújulnak a hagyományos sétáló- és bevásárlóutcák is.Három-négy éve érzékelhető trend, hogy a korábban plázákba “koncentrálódott” kereskedők is egyre nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy megjelenjenek Budapest belvárosában, amely reklámérték, üzletméret és forgalom szempontjából is ideálisabb helyszínt jelent egy “flag ship” üzlet megnyitására. „Tekintve, hogy a különböző plázákban 100 – 350 négyzetméter között van ma az átlag üzletméret, érthető a nemzetközi brandek érdeklődése a belváros iránt. Egy nemzetközi márka piacra lépése, és egy új flag ship üzlet megnyitása esetében azt látjuk, hogy jellemzően 1-3 ezer négyzetméteres üzlethelyiséget választanak” – magyarázza Mátyás László, a Hypo Alpe-Adria Leasing Zrt. ingatlanfejlesztési üzletágigazgatója. Az utóbbi időben például a New Yorker 2.000 négyzetméteres, míg a H&M 3.000 négyzetméteres reprezentatív belvárosi üzlethelyiséget nyitott, amely jelzi a belvárosi projektek és helyek felértékelődését.
A nemzetközi márkák az ezer feletti négyzetméteres üzleteikben nagyobb hatékonyságot produkáltak, mint a néhány száz négyzetméteresekben, vagyis sikerült megnövelniük fajlagos forgalmukat.
A nagyobb üzletterületek bérlői erősebb pozícióval is rendelkeznek a tárgyalás során, így alacsonyabb bérleti díjat érhetnek el.
Az üzemeltető egy bevásárlóközpont esetében ugyanakkor erősítheti alkupozícióját, ha az elhelyezkedés és a bérlői mix összetétele jól igazodik a kereslet elvárásaihoz.
Forrás: Hypo Alpe-Adria Leasing Zrt.
Cikkajánló:
$$830$$
$$829$$
$$828$$