Idén 37 milliárdért adnak el állami ingatlanokat és termőföldet

Annak ellenére, hogy nem épül fel a Kormányzati Negyed, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tartani akarja magát a 30 milliárd forintos bevételi előirányzathoz az állami tulajdonban lévő ingatlanok eladásából. Idén termőföldet 7 milliárd forint értékben adnak el. Összefoglaló az MNV Zrt. eddigi tevékenységéről:

Kormányszóvivői tájékoztatón Tátrai Miklós, az MNV Zrt. elnöke ismertette a vagyonkezelő eddigi, féléves tevékenységét.

Ezek szerint az MNV alapvetően három részre osztva kezeli az állam vagyonát az idén januárban hatályba lépett vagyontörvénynek megfelelően.

Egyrészt vannak a mezőgazdasági területek, melyek jelenleg 2,5 millió hektárt tesznek ki. Ebből 1,5 millió hektár a földalap vagyona. Termőföldből idén 7 milliárd értékben kell értékesíteni, ami hozzávetőlegesen 12-15 ezer hektárt jelent. Ezen felül 3,5 milliárd forintot kell bevételként elkönyvelni a haszonbérleti szerződések után. Az így kapott 10 milliárd forint a ”Termőföldet életjáradékért” program finanszírozására megy el. Jelenleg egyébként átlagban 31 ezer forintot lehet kapni egy hektárért rendszeresen a program keretein belül.

Az MNV által kezelt vagyon második nagy csoportját az úgymond többi ingatlanok képviselik - szintén három részre bontva. Vannak egyrészt az úgynevezett vonalas létesítmények (nagyjából: 3.000 km közút, 8.000 km vasút, 1.000 km autópálya), másrészt a közintézmények, költségvetési intézmények, harmadrészt pedig a ”maradékok” – sokszor hasznosítás nélküli vagy épp elbirtoklás alatt lévő ingatlanok.

Tátrai Miklós elmondta, ingatlaneladásból idén 30 milliárdot kell beszedniük, míg – elsősorban a különböző kormányzati szervektől – mintegy 21 milliárd forintnyi bérleti díjra számítanak.

Az MNV Zrt. elnöke szerint a 30 milliárdos eladási bevétel azzal együtt is megvalósítható, hogy a Kormányzati Negyed nem épül meg. Hozzátette: bérleti díjat csak azoknál az épületeknél fognak kivetni, ahol lenne piaci alternatíva egy másik bérlőt találni az adott ingatlanra. Így például az Országgyűlés épülete továbbra is vagyonkezelői formában marad hasznosítójánál, tehát nem kell érte bérleti díjat fizetni.

Idén az MNV Zrt. már 115, a pártok használatában lévő ingatlant értékesített a parlamenti pártoknak 2 milliárd forint értékben.

Ingatlanvásárlásra idén mindössze 1 milliárd forint van elkülönítve. Ezt a Hadrianus Palota romjainak visszavásárlására fordítják, ahogy arról már korábban is beszámoltunk.

Az állami ingatlanok fenntartására idén 8 milliárd forintot fognak elkölteni, ami Tátrai Miklós szerint is kevés, de mint mondta: a költségvetés jelenleg ennyit bír el.

Az MNV Zrt. által kezelt vagyon harmadik fontos része a különböző társaságokban lévő tulajdonrészek. A társaságokból idén 9 milliárdnyi osztalékbevételt vár a költségvetés, míg tőkeemelésre 14 milliárdot, különböző támogatásokra pedig 3,5 milliárdot lehet fordítani. A tőkeemelés egyébként főleg a Volántársaságokra és az erdőgazdaságokra megy el.

A táraságokban lévő kisebbségi tulajdonrészeket idén értékesítik, míg a többségi tulajdonban lévő 166 cégnél 140 esetében a Vagyontanács dönt a további stratégiáról – a törvény szerint 26 vállalat tartósan állami tulajdonban marad.

A Vagyontanács 78 társaság esetén döntött a középtávú tartásról, míg 20 cégnél értékesíteni kívánják a többségi állami tulajdont.

Hat darab cég kerül az Új Tulajdonosi Programba (ÚTP). Az ÚTP-ről szólva Tátrai Miklós elmondta: a cégek átvilágítása és főleg állammal kötött szerződéseik meghosszabbítása folyamatban van.

Az ÚTP-ben résztvevő ingatlanalap befektetési jegyei várhatóan jövő év elején lesznek jegyezhetőek.

Cikkajánló:

$$857$$

$$856$$

$$855$$