Továbbra is csökken a lakossági hitelállomány

A forint erősödése mellett töretlen a lakosság hitelfelvételi kedve, ugyanakkor csökken hitelállománya. A kölcsönök több mint 80%-át devizában veszik fel, így a forint erősödésével, az állomány akkor is csökken, ha nem történik egyetlen fillér törlesztés sem.

Míg március közepén egy svájci frank értéke középárfolyamon megközelítette a 170 forintot, addig június végén kevesebb mint 150 forintot kértek egy frankért. Ennek eredményeképp a lakossági hitelállomány minden fő hiteltípuson belül csökkent. Lakáscélú hiteleknél májusban a tartozás visszaesett a januári szintre, míg a szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya a februári szintig süllyedt.

A csökkenés nemcsak az állomány csökkenésének, hanem az előtörlesztések egyre gyakoribbá válásának köszönhetjük. Sokan élnek azzal a lehetőséggel, hogy a tőketartozásukat most sokkal jobb árfolyamon tudják visszafizetni, ezért megtakarításaik terhére inkább megszabadulnak a svájci frankos hiteltől.

Májusban a svájci frankban denominált szabad felhasználású jelzáloghitelből és személyi hitelből 77,8 milliárd forintnyi hitelt vett fel a lakosság. Az új svájci frankos lakáscélú hitelek összege 60,8 milliárdra rúgott.

Májusban a forintban denominált piaci lakáscélú kölcsönök hitelköltség-mutatója 12,69%-ra nőtt, míg a svájci frankos lakáshitelé 6,71% volt átlagban.

Cikkajánló:

$$913$$

$$912$$

$$911$$