Városházi lépések az építési reklámhálók ellen

Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

A jó elhelyezkedésű házak felújításánál kézenfekvő, hogy az építési hálóra kirakott reklámmal faragják le a költségeket. A gond csak ott van, hogy az esetek túlnyomó többségében ez engedély nélkül történik. Nemcsak a területhasználati díjat nem fizetik be, hanem a méretbeli korlátokat sem tartják szem előtt. A városképvédelmi bizottság most lépéseket tervez.

Felhatalmazta a Fővárosi Közgyűlés városképvédelmi bizottsága keddi rendkívüli ülésén a testület elnökét arra, hogy közvetlenül a hirdetőkhöz fordulva levélben jelezze számukra azt, ha nincs önkormányzati engedély arra az építési hálóra, amelyen hirdetésük szerepel.

Ughy Attila (Fidesz) elnök az MTI-nek elmondta, hogy azért van szükség erre a lépésre, hogy időben, már az építési reklámhálók kihelyezésekor jelezni tudják a hirdetőknek, jogsértő az eljárásuk.

Egy konkrét ügy kapcsán telt be a pohár

Az elnök tájékoztatása szerint a legutóbb határozatképtelenné vált ülésük folytatásaként ezúttal számos építési reklámháló kérelemmel, az ezzel összefüggő problémával foglalkoztak. Ennek során egyértelművé vált, hogy a Deák tér-Sütő utca sarkán lévő épületre ismét önkormányzati hozzájárulás nélkül helyeztek el egy reklámhálót. Emiatt az elnök levélben fordul az érintett céghez, s jelzi számukra a jogsértést.

Egy ismeretlen jóakaró járt közben

Ughy Attila úgy véli, hogy ez az eljárás hatékonyabb lesz az engedély nélküli reklámozás ellen, mint az adott társasházzal való levelezgetés. Emlékeztetett arra, hogy nemrég ugyanezen épület esetében a bizottság már az érvényes közterület-használati díj tízszeresét szabta ki büntetésként, mivel nem volt engedélyük a reklámhálóra. Egy városházi illetékes közbenjárására, akit az elnök nem kívánt megnevezni, a bizottság a büntetés mértékét később háromszorosára csökkentette.

Milyen feltételekkel helyezhető ki a reklámháló?

Budapesten engedélyköteles az építési hálók kihelyezése reklám céljára, amelyért négyzetméterenként 150-től 3000 forintig terjedő területhasználati díjat kell fizetni. A hálók 3 hónapig lehetnek kinn, de kérvényezhető a további három hónapos meghosszabbítás. Lakóépületek esetében a homlokzaton megjelenő reklámok mérete elérheti az adott homlokzat felületének 60 százalékát, de legfeljebb a 400 négyzetmétert. Műemlékek és nem lakóépületek esetén homlokzatonként maximum az adott felület 20 százalékán, de legfeljebb 150 négyzetméteren helyezhető el reklámcélú felület. A reklámfelület kétszeresére, de legfeljebb 300 négyzetméterre növelhető akkor, ha a védőháló felületén az épület végleges homlokzati rajzát is ábrázolják.

Cikkajánló:

$$917$$

$$916$$

$$915$$