Budapest nem teszi nyilvánossá a képesített ingatlanosok jegyzékét
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.
A Képesített Ingatlanvagyon-értékelők Országos Szövetsége (KIVOSZ) hiába kérte Budapest Főjegyzőjét, hogy tegyék nyilvánossá Budapesten a képesített ingatlanközvetítői, illetve ingatlanvagyon-értékelői névjegyzéket, a Fővárosi Önkormányzat informatikai osztálya elutasította a megkeresést.
Az önkormányzat törvényi kötelezettsége az ingatlanosok névjegyzékének közhiteles vezetése, melynek ugyan eleget tesz a főváros, azonban csak egy konkrét, adott személyre szóló lekérdezést tudnak megválaszolni. Egységes listát sem papíralapon, sem az interneten nem tesznek közzé, ugyanis azt nem tartják szükségesnek – áll a Főjegyzőnek címzett levélre adott válaszban, melyet az informatikai osztály küldött meg a KIVOSZ-nak.
A KIVOSZ korábban az Adatvédelmi Biztos véleményét is kikérte a lista nyilvánosságra hozataláról, aki semmilyen kivetnivalót nem talált a szövetség indítványában sőt, szükségesnek tartotta azt.
A KIVOSZ kommentárjában megértéséről biztosítja az Informatikai Ügyosztály osztályvezető helyettese által aláírt levél tartalmát, mivel a közhiteles névjegyzékek hivatalos honlapon szerepeltetése (na és frissítése) munkával jár. Ezzel együtt erősen bizakodnak abban, hogy ismételt megkeresésükre akad majd olyan fővárosi tisztviselő - például a Főjegyző - aki az Adatvédelmi Biztos állásfoglalásával egyezően szükségesnek tartja a nevezett közhiteles névjegyzékeknek a Főváros hivatalos weboldalán történő közzétételét, ”ahogy az tisztességes hivatalhoz illik, például úgy ahogy a PSZÁF a különféle közhiteles szakmai névjegyzékeket közzéteszi.”
A KIVOSZ kiemeli: ”Az Interneten történő közzététel jelentős mértékben csökkentheti az Ügyfélszolgálat - felesleges - terhelését, továbbá a versenytisztaság, minőségbiztosítás és fogyasztóvédelem érvényesülését az ingatlanpiacon. Az, amikor a civil szakmai érdekvédelmi szervezetek - avagy uram bocsá évente mintegy 100 ezer ügyfél és 20 ezer ingatlanügynök - a piacon figyelik a jogosultságot, azaz a törvényességet, talán aránytalan elvárás az Informatikai Ügyosztálytól, hogy minden esetben az Ügyfélszolgálathoz fáradjon az, aki a jogosultságot vizsgálja. Ez a gyakorlat ugyanis nagyban gátolja a jogosultság ellenőrzését, így a versenytisztaság és a fogyasztóvédelem érvényesülését.”
forrás: KIVOSZ
Cikkajánló:
$$965$$
$$964$$
$$963$$
