Az ingatlanalapok drágák voltak 2007-ben

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összeállította a befektetési alapok 2007-es költségeinek listáját. Költségszempontból tavaly az ingatlanalapok – néhány kivételtől eltekintve - a drágább alapok közé tartoztak.

A pénzpiaci, a likviditási, a kötvény típusú és a kötvénytúlsúlyos vegyes alapok az alacsonyabb (1,5 százalék alatti) költséghányadú alapok; a garantált alapok nagyobb részének költséghányada is alacsonynak tekinthető; az 1,5 százaléknál nagyobb költséghányadú alapok közé főként a részvénytúlsúlyos, a tiszta részvény, illetve az ingatlanforgalmazó alapok tartoznak.

Az idei második negyedévben a BAMOSZ adatai szerint a 26 ingatlanalap vagyona 2,8%-kal csökkent, a negyedév végén 570 milliárd forintot kezeltek ingatlanalapokban.

A PSZÁF a publikált adatok kapcsán felhívja a figyelmet: a táblázat csak a befektetési alapokat közvetlenül terhelő költségeket mutatja be. A befektetési jegyek tulajdonosait azonban a befektetési jegyek vásárlásával, tulajdonlásával és visszaváltásával kapcsolatosan felmerült költségek is terhelik, e költségek típusa és nagysága a befektetési jegyeket forgalmazó társaságonként - még ugyanazon alap esetében is - eltérő lehet (összesített értékük évente több ezer forintot is elérhet), s a befektetési stratégia megválasztásánál ezekre is figyelemmel kell lenni.

A hazai ingatlanforgalmazó alapok közül az ACCES Ingatlan Nyíltvégű Befektetési Alap és a Quaestor Első Hazai Lakásalap Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap költséghányadosa (3,85, illetve 4,05 százalék) a legmagasabb.

A költséghányados mutatók, vagyis az alapokat terhelő költségeknek az alap átlagos nettó eszközértékéhez viszonyított aránya 2004-2007. között a befektetési alapok szinte minden kategóriájában kismértékben csökkent, amit a felügyelet a nettó eszközértékek növekedésével, illetve az alapokra terhelt különböző díjak kismértékű csökkenésével magyaráz.

Cikkajánló:

$$967$$

$$966$$

$$965$$