Népességcsökkenés és lakáspiac - mi várható?

Magyarország népesség már jó ideje csökken. A megállíthatatlannak tűnő tendencia befolyással van a lakáspiacra is különösen hosszabb távon. A Central Home elemzése szerint a csökkenő népesség nem feltétlenül okoz majd keresletcsökkenést is, ha a gazdaság növekedési pályára áll.

A Central Home piaci elemzője szerint a népességfogyás nem feltétlenül okoz majd keresletcsökkenést a piacon. Ha az elmúlt 2 évtizedet átfogóan elemezzük, azt láthatjuk, hogy az ingatlanok iránti kereslet fokozatosan növekedett.

A rendszerváltásig jellemző volt, hogy egy lakásban akár több család is együtt élt, így aztán a rendszerváltás utáni első fejlesztések csak ezt a sűrűséget enyhítették, vagyis valójában a lakások száma növekedett, de az egy főre jutó lakásszám nem emelkedett jelentős mértékben.

A későbbi fejlesztések azonban a Nyugat-Európában is megtapasztalt változásokat hozták: egyre több vásárló engedhette meg magának, hogy több lakással is rendelkezzen, vagyis befektetési céllal vásároljon ingatlant. Tették mindezt úgy, hogy a lakásokat vagy saját használatba vették (például diáklakást biztosítottak az egyetemista gyermeknek), vagy bérbeadással befektetésként hasznosították. Ezt azt is jelenti, hogy a piac állapotáról érkező ellentmondásos hírek ellenére a lakáspiac még mindig nem tekinthető telítettnek.

Mindezek ellenére a lakosság számának folyamatos csökkenése a későbbiekben az ingatlanok iránti kereslet csökkenését eredményezhetik, illetve a számos új fejlesztés mellett a piac túltelítetté is válhat. A Central Home szakértője szerint ez egy reális veszély, ám a cég előrejelzése szerint mindezt ellensúlyozhatja számos ellentétes irányú gazdasági-, és nem gazdasági jellegű folyamat is. Nem feltétlenül bizonyos ugyanis, hogy Magyarországon a lélekszám csökkenésével párhuzamosan a lakások iránti kereslet is csökken.

Ez azzal magyarázható, hogy a gazdasági fejlődés indukálta növekedő jólét ellensúlyozhatja az egyébként negatív keresleti hatást. Politikai elemzők szerint ugyanis Magyarország az elkövetkezendő években 3-4%-os éves gazdasági növekedést produkálhat. Ez pedig, a Nyugat-Európában már korábban lezajlott (pl. Írországban), hasonló fejlődést és átalakulást is alapul véve, inkább a kereslet és kínálat szerkezetének átalakulásához vezet a tapasztalatok szerint. Vagyis a háztartásszerkezet változása kompenzálni képes a népességfogyásból fakadó esetleges keresletcsökkenést is.

A társadalmi átalakulásoknak köszönhetően (miszerint egyre több az egyedülálló illetve a kis méretű család) napjainkban egyre több az egyszemélyes-, illetve a kis létszámú háztartás is. Joggal gondolhatnánk, hogy mindez az elkövetkezendő években a garzonok és kisebb méretű lakások térhódítását eredményezheti az elmúlt évek tendenciáival szemben, amikor is nőtt a kereslet a nagyobb alapterületű ingatlanok iránt. A Central Home szakértője szerint ezt a képet is árnyalja a gazdaság következő években várható fejlődése.

Ismét a nyugat-európai tapasztalatokra hivatkozva elmondható, hogy az egyre kisebb méretű háztartások számának növekedése nem jelenti azt, hogy ezek a háztartások szegényebbek is. Vagyis egyre inkább megfigyelhető az, hogy bár az adott piacon a lakásszám változatlan marad, de a családméret csökken. A jólét emelkedésével a családtagok térigénye megnő, az üzletember üzleti célra lakást vásárol magának, és a család egyetemista fia is külön otthonba költözik. Ezzel párhuzamosan természetesen ezek az egyszemélyes-, vagy kisméretű háztartások is idővel egyre tehetősebbek lesznek, s megnő az igényük az egyre nagyobb lakásméret iránt. Ez pedig az egy főre jutó lakónégyzetméter arányt növeli, vagyis egyre több ingatlanra lesz szükség. A keresletnövekedés tehát várható mind a garzonok, mind a nagyobb méretű lakások piacán is (egyenlő hosszú tavú árnövekedés). Ez azonban nem az egyedülállók számától függ, hanem a már ismertetett módon, leginkább a gazdaság fejlődésének mértékétől.

Cikkajánló:

$$1045$$

$$1044$$

$$1043$$