Budapesti Olimpia 2020-ban?
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.
A Property Forum Budapest 2008 ingatlan-szakkonferencia keretein belül került sor a BOM, az Önkormányzati Minisztérium és a Fővárosi Önkormányzat közös kerekasztal-beszélgetésére, melyen kiderült, Budapesten 2020-ban kellene egy emberközpontú és léptékű Olimpiát rendezni.
A rendezvényen Beleznay Éva, Budapest főépítésze, Dr. Bienerth Gusztáv, az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke és a BOM Felügyelő Bizottságának tagja, Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes és Török Ottó sport szakállamtitkár ismertették az Olimpia Törvény előkészítésével, valamint a budapesti olimpia megrendezésére alkalmas helyszínek vizsgálatával kapcsolatos aktuális eredményeket.
A beszélgetésen kitértek az esedékes költségvetési időszakok tekintetében elvégzendő feladatokra, valamint arra, hogy milyen lehetőségek nyílnak a magánszektor számára egy 2020-ig terjedő fejlesztési program megvalósításában.
A BOM (korábbi nevén Budapesti Olimpia Mozgalom) célja, hogy Magyarország nagy álmának a megvalósításához megteremtse a legfontosabb feltételt: a nemzeti egységet annak érdekében, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság a magyar kormány, valamint a parlamenti pártok teljes támogatása mellett 2011 nyarán benyújtsa Budapest jelentkezését a 2020-as nyári játékok megrendezésére.
A döntéshozók és a közvélemény hiteles tájékoztatása mellett ezért a BOM kezdeményezte és finanszírozza a 2011-es pályázatot előkészítő Olimpia Törvény megírását, azzal a céllal, hogy a Parlament egy ötpárti jóváhagyással léptesse azt életbe. Az Olimpia Törvény garantálja a szisztematikus és átgondolt felkészülést ahhoz, hogy hazánk 2011-ben benyújthassa pályázatát a 2020-as Nyári Olimpiai- és Paralimpiai Játékok rendezési jogáért. 2007. június 28-án a Fővárosi Közgyűlés ötpárti támogatással egyhangúlag elfogadta „A 2020-as budapesti olimpiai nagyprojekt lehetséges helyszínei” című előterjesztést, melynek célja az Olimpia Törvény előkészítése és a lehetséges helyszínek vizsgálata. A törvénytervezet benyújtása 2008 év végéig várható.
A jelenleg készülő végleges koncepció és a hozzá kapcsolódó helyszínek lehatárolási és fejlesztési javaslata a Duna menti olimpia jegyében a Dunai szigetek olimpiáját célozza meg oly módon, hogy a Hajógyári-szigettől a belvároson át a Csepel-sziget északi csúcsáig terjedően a Duna jelentse az egyes helyszínek és a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások főbb tengelyét.
A dunai szigetek olimpiájának településszerkezeti struktúra-vázlata
A koncepció kitekint az átmeneti zóna hasznosítására is, így Zugló és Kőbánya közt további helyszínekkel bővülne a fővárosi fejlesztési paletta. A végleges területkijelölésről előreláthatóan ugyancsak az év végén szavaz a Fővárosi Közgyűlés.
„Peking jó példa volt arra, hogy milyen olimpiát nem szabad Budapestnek rendezni.” – emelte ki Dr. Bienerth Gusztáv, az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke és a BOM Felügyelő Bizottságának tagja. „Emberközeli, de európai színvonalú olimpiát kell rendezni, mely gazdasági szempontból, bizonyos súlyponti feltételek mentén megvalósítható, amint ezt a BOM által finanszírozott PricewaterhouseCoopers olimpiai hatástanulmány is megállapította.”
Az olimpiához közvetlenül nem kötődő mégis szükséges infrastrukturális fejlesztések értéke meghaladja a 4000 milliárd forintot, ami a magyar GDP nagyjából 14%-a. Kifejezetten olimpiai fejlesztésekre nagyságrendileg 500 milliárdot kéne költeni a PricewaterhouseCoopers korábbi elemzése szerint.
A jelenlegi elképzelések szerint a források legnagyobb részét magántőke bevonásával teremtenék elő.
Cikkajánló:
$$1074$$
$$1073$$
$$1072$$
