Mennyi devizahitelünk van?

Magyarországon az utóbbi négy évben a devizahitelek felvételének üteme rohamosan nőtt, mára összegük jóval meghaladja a lakossági adósságállomány felét. Közel 5 ezer milliárd forintnyi devizát, főleg svájci frankot kértünk kölcsön, amit ki tudja milyen árfolyamon, az eredetileg vártnál úgy tűnik magasabb kamattal kell visszafizetnünk.

A devizahitelek magyarországi története 2001-ig nyúlik vissza, amikor kedvezményes forinthitelekkel pörgették fel a lakás és hitelpiacot. Mivel a magyarországi alapkamat a túlköltekezés, az állami hitelfelvétel miatt nem csökkent, a kedvezményes hitelek további finanszírozása lehetetlenné vált, így 2004-től szinte egyik napról a másikra megszűnt a rendszer.

A bankok nem akartak lemondani a növekvő hitelkereslet nyújtotta nyereségről, a három év alatt felcseperedett lakás beruházási szektor tovább akart fejlődni, a növekvő reálbéreknek köszönhetően pedig az emberek költözni akartak. A megoldás a devizahitel volt, amihez alacsony kamat mellett lehetett hozzájutni.

A figyelmezetések miszerint az árfolyam- és a kamatkockázat, valamint a lakáshitelekre jellemző hosszú futamidő három olyan kockázat, amit csak valóban biztos anyagi háttér mellett lehet bevállalni, nem hatottak.

Mindennek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusi adatai szerint a magyar háztartások kötelezettségei közt közel 4 900 milliárd forint devizahitel van, ami a mostani árfolyammozgások és az újabb hitelfelvételek eredményeképp már jóval meghaladhatja az 5 000 milliárdot. Ehhez képest forinthitelből mindössze 3 000 milliárd forint a tartozás.

A lakáshiteleknél a deviza-, főleg svájci frank alapú hitelek nagyjából egy éve körözték le a forinthiteleket, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében pedig a forintos kölcsönök aránya alig éri el a 2%-ot.

Cikkajánló:

$$1161$$

$$1160$$

$$1159$$