KSH: váratlan rekord a magyar lakáspiactól

Váratlanul ledolgozta eddig felgyülemlett éves hátrányát a lakáspiac. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint a harmadik negyedévben rekordszámú új lakást adtak át Magyarországon, ezzel éves összehasonlításban a visszaesés a félévkor mért 15%-hoz képest 1%-ra mérséklődött. Az építési engedélyek száma 4%-os csökkenést mutat, ami szintén évtizedes rekord, de negatív értelemben. Az értékesítésre szánt lakásépítések száma tovább csökkent.

2008 szeptemberének végéig pontosan 20.365 új lakást adtak át és 31.063 építési engedélyt adtak ki az országban.

A III. negyedévben használatba vett lakások száma 26%-kal több, mint az előző év hasonló időszakában, ugyanakkor az új lakásépítési engedélyek száma 10%-kal csökkent. Harmadik negyedévben ennyi új lakást még nem adtak át az évtizedben.

A jövőre nézve ugyanakkor nem túl bíztató, hogy a kiadott építési engedélyek száma ebben az időszakban utoljára a 90-es években volt ilyen alacsony.


A 2008 szeptemberének végéig kiadott új építési engedélyek alapján lakóépületekben 3 millió m2, nem lakóépületekben 3 és fél millió m2 beépítését tervezik. A lakóépületek esetében ez 1%-kal kevesebb, mint 2007 hasonló időszakában volt, a nem lakóépületek adata ugyanakkor közel másfélszerese az előző évinek.

KSH 2008 I. negyedév II. negyedév

Ez utóbbi körben a fejlesztés leginkább a mezőgazdasági célt szolgáló, valamint a szálláshelyszolgáltató, vendéglátó épületekre irányul, ezeknél a beépíteni kívánt terület több mint kétszerese az előző évinek. A beépítendő terület több mint háromnegyed részét az ipari (35%), mezőgazdasági (25%) és kereskedelmi (16%) épületek foglalják el.

Az építtetők összetétele 2008 első három negyedévében a természetes személyek javára tolódott el a lakásépítésben. A lakosság által építtetett új lakások száma 2%-kal nőtt, míg a vállalkozásoké 3%-kal csökkent 2007 első három negyedévéhez viszonyítva. Eladás céljára 3%-kal kevesebb új lakást építettek.

A kivitelezésben ugyanakkor a lakosság szerepét fokozatosan átveszi az építőipar; ebben az időszakban a lakások 19%-a épült házilagosan (félév: 21%), s több mint háromnegyede építőipari szervezetek által.

Budapest Budapesten az első féléves 25%-os visszaesés 2%-ra mérséklődött a harmadik negyedév végére (6052 db átadott új lakás). A kiadott építési engedélyek száma ugyanakkor a fővárosban is nagy mértékben lecsökkent.

Dinamikusan emelkedett az új városi bérlakások száma, bár még így is 200 alatt maradt, ami kevesebb, mint az új lakások 1%-a.

A kislakások építése esett vissza legjobban, míg a 60 m2-nél nagyobb lakások száma nőtt.

Az új lakások átlagos alapterülete 90 m2, 3 m2-rel több, mint 2007 hasonló időszakában.

Észak-Magyarország és Dél-Alföld valamennyi megyéjében nőtt a befejezett lakásépítések száma, a régió szintjén 19–20%-kal, míg Dél- és Közép-Dunántúlon 20–22%-kal kevesebb lakást vettek használatba, mint az előző évben. Dél-Dunántúlon az építési szándék is mérséklődött – 25%-kal –, Közép-Dunántúlon viszont ugyanilyen arányban nőtt a jövőbeli építkezésre kiadott új engedélyek száma. A településtípusonkénti adatok szerint az 50 ezernél kevesebb lélekszámú városokban a befejezett lakásépítések, az ennél nagyobb városokban az új engedélyek száma emelkedett számottevően, míg a községi építkezések mindkét területen jelentős visszaesést mutatnak.

Az új lakásépítési engedélyek alapján csak kétlakásos házból terveznek (17%-kal) többet építeni, csökkenés (14%) leginkább az egylakásos épületek esetében mutatkozik. A tervezett lakások közel fele 3 és annál több lakásos lakóépületben valósulna meg, s egyharmada egylakásos házban.

Az üdülőépítés jelentősége nagymértékben visszaszorult. Az új engedélyek száma 15%-kal, a befejezett üdülőépítések 26%-kal estek vissza az előző év hasonló időszakához képest. 2008 első kilenc hónapjában 450 üdülőépületben 860 új egység építésére adtak ki engedélyt, és 290 üdülőépületben 370 üdülőegységet vettek használatba, átlagosan 79 m2-es nagysággal.

Több mint 2100 lakás szűnt meg, 8%-kal kevesebb, mint 2007 első három negyedévében. Az 50 ezer főnél kevesebb lakosú városokban a növekvő lakásépítéshez kapcsolódóan 11%-kal nőtt a megszűnt lakások száma is, elsősorban az avulásra visszavezethetően és településrendezési okból. Az összes lakásmegszűnés 44%-a avulás, 38%-a lakásépítés miatt következett be. A megszűnt lakások átlagos nagysága 70 m2 volt.

Cikkajánló:

$$1205$$

$$1204$$

$$1203$$