Többet kell majd várni a pénzünkre, ha ingatlanalapban van

Azok az ingatlanalapok, melyek a kezelési szabályzatukba beépítenek egy kis kiegészítést, újra forgalmazhatják a befektetési jegyeket – hangzott el a PSZÁF és BAMOSZ közös sajtótájékoztatóján. Vélhetően a forgalom megindulása után több alap is fog élni azzal a törvény adta lehetőséggel, hogy a visszaváltási megbízást követő 90. napon teljesíti a kifizetést, még ha eddig nem is ez volt a gyakorlat.

A PSZÁF egy ajánlást fogalmaz meg az alapkezelők felé. A cél, hogy az alapkezelési szabályzatba külön beépüljön egy olyan rész, ami világossá teszi, hogy az ingatlanbefektetési alapok eltérnek többi befektetési alaptól. Ha ez a módosítás megtörténik, akkor az adott alap jegyei ismét forgalmazhatóvá válnak - mondta Farkas István, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke.

Hétvégi összefoglalónkban, mely a november 7-i állapotot rögzíti, az ingatlanalapok nettó eszközértéke 140 milliárd forinttal csökkent október eleje óta. A likvid eszközök mértéke négy alap esetében csökkent le számottevően a tőkekivonás eredményeként. Ezek az alapok: Európa Ingatlanalap, Raiffeisen Ingatlanalap, Questor Első Hazai Lakásalap, Biggeorge’s NV 4. Ingatlanforgalmazó Befektetési Alap.

A változtatás lényege, hogy a kezelési szabályzatba benne legyen, hogy a törvény szerint az alap csak 90 napon belül köteles fizetni a visszaváltási megbízást követően. Ettől eltérésre csak az alap kezelőjének döntése értelmében van lehetőség.


Farkas István felhívta a figyelmet, a jegyek forgalmának felfüggesztésére nem azért volt szükség, mert egy-egy alap nem tudott volna fizetni. Ha azonban ez mégis megtörténik, akkor az ingatlanok kényszerlikvidálása nem lenne jó megoldás. Farkas István egyébként nem számít arra, hogy bármely alapnál fizetésképtelenség következik be. 

Minden döntés a befektetőé. Nekünk az a feladatunk, hogy a befektetők minden információval rendelkezzenek, ezért van szükség a szabályzatok kiegészítésére – tette hozzá Farkas István.

Az ERSTE és a Raiffeisen is jelezte, hogy befektetőik áthidaló, lombard hitelek révén juthatnak pénzükhöz, amíg a befektetési jegyek forgalma szünetel.

Szalai Sándor a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Országos Szövetségének elnöke kifejtette, a fejlettebb országokban már számos alkalommal függesztették fel az ingatlanalapok jegyeinek forgalmazását, nálunk most először. Németországban például most is számos alap forgalma fel van függesztve. Egy ilyen lépésre akkor van szükség, ha az alapokon belül kezelt ingatlanhányad megnövekszik és a likviditás lecsökken. A magyar ingatlanalapokból októberben nagyjából 110 milliárd forintot vontak ki.

A mai napon a Pénzügyminisztérium honlapján megjelent egy törvénymódosító javaslat, melyben különleges rendelkezések találhatóak az ingatlanalapokra vonatkozóan. Egyik ilyen például, hogy a megszűnés, felszámolás esetén az ingatlanalapoknak 12 hónap állna rendelkezésükre, hogy eladják ingatlanjaikat, ami további hat hónappal meghosszabbítható. A tervezet azt is lehetővé tenné, hogy a nyíltvégű alapok zárt végű alapokká alakuljanak.

Szalai Sándor megjegyezte, egyes nyugati országokban a visszaváltási megbízást követő 365 napon belül kell csak az alapoknak a kifizetést biztosítaniuk.

Magyarországon, ha valaki vissza akarja váltani a jegyeket, akkor ezt pár napon belül megteheti a gyakorlatban, azonban a törvényi előírás szerint az alapok csak 90 napon belül kötelesek pénzre váltani a jegyeket. Ezzel a lehetőséggel most vélhetően több ingatlanalap is élni fog.

Cikkajánló:

$$1235$$

$$1234$$

$$1233$$