Zalaegerszeg eladja bérlakásainak közel felét

Az önkormányzati bérlakások 40 százalékát értékesítené a zalaegerszegi önkormányzat, a bérlőknek félévig van lehetőségük a vásárlásra. A lakások négyzetméterenként átlagosan 130-140 ezer forintba kerülnek, de a vételárat jelentősen befolyásolhatja, hogy mikor épült és melyik lakóövezetben található az ingatlan.

Az áprilisban eladásra kínált 250 lakás bérlői közül 40-en jelezték vételi szándékukat és fizették be az értékbecslés díját - tájékoztatta Hardubé Judit, a népjóléti osztály vezetője az MTI-t. A második körben azokat jelölték ki értékesítésre, amelynek lakói költségelvű lakbért fizetnek, ezért arra számítanak, hogy a meghirdetett lakások 20 százalékát tudják majd értékesíteni. 

Az önkormányzati bérlakások 85 százaléka összkomfortos, nagyságuk átlagosan 45 négyzetméter. Az alacsonyabb komfortfokozatúakat - nagyrészt a városközpontban található mintegy 100 lakást - a tervek szerint legkésőbb öt éven belül felszámolják.

Vásárlási joguk elsősorban a bérlőnek és a bérlőtársnak van, de hozzájárulássukkal az egyenes ágú rokonaik - gyerekek, örökbefogadott gyermek és a szülők - is megvásárolhatják a lakást. Az önkormányzat a jövedelmi helyzettől, valamint a bérlői jogviszonytól függően 20-30 százalék kedvezményt biztosít a vásárláshoz mindazoknak, akik egy összegben fizetik ki a vételárat.

Hardubé Judit szerint a bérlők több évtizeden keresztül végleges megoldásnak tekintették az önkormányzati bérlakást. Mindeddig nem volt érdekük változtatni a lakáshelyzetükön, hiszen egészen a múlt év végéig a régióban Zalaegerszegen voltak legalacsonyabbak a lakbérek, az összkomfortos lakások bérleti díja is csak 150 forintba került négyzetméterenként. A befolyt összegből az önkormányzat nem tudta sem fenntartani, sem felújítani az ingatlanokat.

A lakásmobilitást ösztönző reformfolyamat a múlt évben kezdődött el. Módosult az elosztási- és a lakbérrendszer, minden lakónál felülvizsgálták a bérbeadás jellegét.

Kiderült, hogy a bérlakásban élők mindössze 60 százaléka tekinthető szociálisan rászorulónak. Az év közepétől majdnem a duplájára emelkedtek a lakbérek: a szociálisan rászorulók esetében a legmagasabb lakbér 300 forint négyzetméterenként, a költségelvű lakások díja pedig 600 forint. Bevezették a piaci elvű lakbértarifát, ami 800 forintot jelent négyzetméterenként. Az idén a közgyűlés további tíz százalékos emelést fogadott el, ami jövő év elején lép hatályba.

A piaci elvű lakbért fizetőknek így már nem érte meg bérlakásban lakni - magyarázta az osztályvezető - hozzátéve, hogy szeptemberig közel 30-an adták vissza a lakást az önkormányzatnak, amit tízéves bérleti díjnak megfelelő "lelépési díjjal" kompenzáltak. 

A lakáseladásoktól azt is remélik, hogy csökken a kinnlevőség. A bérlakások megvásárlásának egyik feltétele az adósság rendezése, ezzel szemben a bérlők közel 80 százalékának van kisebb-nagyobb tartozása. A hátralékok összege tavaly évvégén 75 millió forint volt, idén pedig már októberben meghaladta a 85 millió forintot.

A privatizációból befolyt összeg nagy részét telek- és lakásvásárlásra, valamint az első lakáshoz jutók támogatása fordítják.

Az önkormányzat 2009-ben lakásvásárlásra és az önkormányzati lakások felújítására 110 millió forintot fordít, az első lakáshoz jutók támogatására pedig 50 millió forintot biztosít. A bérlakást építő és működtető cégek számára az önkormányzat kedvezményes áron biztosítana telket és hitellehetőséget, de mivel a beruházás összege csak hosszú távon - 15-20 év alatt térülne meg - eddig egyetlen vállalkozó sem élt ezzel a lehetőséggel - jegyezte meg Hardubé Judit.

Cikkajánló:

$$1321$$

$$1320$$

$$1319$$