Megéri a céges lakásvásárlás?

Elsősorban nagy értékű ingatlanoknál a válasz egyértelműen igen, persze nem árt odafigyelni. Aki nagy értékű lakóingatlan vásárlásában gondolkodik az esetek nagy százalékában cégtulajdonnal is bír, ezért érdemes számba venni a céges ingatlanvásárlás lehetőségeit.

Alapvető megfontolás tárgyát képezheti, hogy (a szó hivatalos értelmében) kinek van pénze lakást venni. A cégnek vagy a tulajdonosnak magánszemélyként? Tény, hogy magánszemélyként lakást venni csak olyan forrásból lehet, ami után megfizettük az adót és a járulékokat. Vállalkozások esetén azonban könnyen előfordulhat, hogy a korábbi évekről felgyülemlett ”tartalékok”, például házipénztárban lévő források szolgálnak az ingatlanvásárlás fedezetéül. Ehelyett persze a vásárlást a bevételből (értsd: adózási előtti nyereség), költségként is lehet finanszírozni. Vigyázni kell ugyanakkor, hiszen a költségként való elszámolás csak áfával terhelt vásárlás esetén lehetséges, ami csak akkor éri meg elviekben, ha a kiszemelt ingatlan is cégtulajdonban van és áfásan adózik. Az áfa kérdése egyébként más szempontból is sok dolgot befolyásol, ha céges ingatlanunk van.

Cégtulajdonban lévő ingatlannál minden év elején be kell jelenteni az adóhatóságnak, hogy abban az évben éppen áfásként vagy nem áfásként akarunk adózni a lakás után. Abban az időszakban például, amikor tudjuk, hogy ki akarjuk adni a lakást, tehát bevételünk, ugyanakkor költségünk is lesz, (üzleti megfontolástól függően) érdemes lehet áfásra bejelenteni a lakóingatlant, amikor viszont el akarjuk adni, akkor áfa-mentesre. A fentieknek megfelelően tehát a vásárlásnál - ha az eladó magánszemély - van arra lehetőség, hogy ne kelljen áfát fizetni. Abban az esetben van kötelező áfa fizetés, ha újépítésű lakást vásárol a cég és azt két éven belül eladja!

Illeték szempontjából a céges lakásvásárlás semmiben sem különbözik a magánszemély által kötött ügylettől, ugyanis a lakásokra vonatkozó illetékmérték nem a személyre, hanem a jogviszony tárgyára vonatkozik. Ennek megfelelően persze a személyhez köthető kedvezmények vagy mentességek nem vehetők igénybe, ezekkel nem lehet csökkenteni az illeték mértékét.

A vásárlás, tehát költségkímélő dolognak tűnik, de vannak kockázatok! Ha csak azért hozunk létre egy céget, hogy ingatlant vásároljunk, akkor ugyanott találjuk magunkat, mintha magánszemélyként, adózott jövedelemből tennénk szert ingatlanra. Ha viszont a termelő cég vesz ingatlant, akkor – különösen ilyen válságos időkben – fennáll annak a kockázata, hogy csődbe megy a vállalkozás, hirtelen elfogynak a megrendelések és elúszik a lakás. Természetesen az sem megoldás erre, ha a jól menő termelő cég kölcsönnel vagy alaptőkével megtámogat egy másik, új céget csak azért, hogy az ingatlant vegyen. Csőd esetén az új cég is odalesz. Végeredményben tehát a legjobb, ugyanakkor - mint már említettük - némileg kockázatos lépés, ha termelő cég veszi meg az ingatlant vagy ingatlanokat. Ilyen esetben - amikor eljön a megfelelő pillanat - a tulajdonosnak a termelő tevékenységet kell leválasztania az ingatlantulajdonos cégről és átvinnie egy új cégbe. Azért nem érdemes az ingatlanportfoliót leválasztani a termelő vállalkozásról, mert annak túl nagy költségei lennének. Elméletben akár minden egyes ingatlan megvásárlása után meg lehet tenni mindezt, ugyanakkor költségszempontból nem árt odafigyelni a méretgazdaságosságra.

És még egy plusz a céges ingatlanvásárlás mellett: ha előre gondolkodik az ember, akkor nem árt azt is figyelembe venni, hogy a jelenlegi szabályok szerint az üzletrész, így a vállalkozás öröklése illetékmentes, legyen szó ingatlanokkal rendelkező vagy nem rendelkező cégről, értékhatár nélkül. A nemrég elfogadott különösen lakásokra vonatkozó 20 milliós értékig szóló öröklési illetékkedvezmény megerősíti azonban, hogy a céges ingatlanvásárlás csak nagyobb értéknél éri meg.

A cikk elkészítésében dr. Horváth Gyula, a Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda Tagja volt segítségünkre.

Forrás: Ingatlan és Befektetés

Cikkajánló:

$$1508$$

$$1507$$

$$1506$$