Tavaly stagnált a lakásépítés 2007-hez képest

Hasonlóan az előző évhez 36 ezer lakást építettek és közel 44 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt 2008-ban Magyarországon. A stagnáló adatok mögött jelentős évközi hullámzások mutathatók ki.

Budapesten és a nagyvárosokban a kiadott új engedélyek száma ebben az évben is nőtt, a többi városban pedig a használatba vett lakások száma volt 14%-kal magasabb, mint az előző évben. A községekben viszont több mint 10%-kal esett vissza a lakásépítés, mind az engedélyeket, mind a befejezett építkezéseket tekintve.

 

2008-ban az új lakások több mint felét természetes személyek építtették, többnyire saját használatra, 47%-át pedig vállalkozások, zömmel értékesítésre.

Mindössze 122 önkormányzati lakás épült, a legkevesebb 1995 óta. Míg az eladásra épített lakások száma 3%-kal visszaesett, kissé nőtt a bérlakásoké: a vállalkozások és a magánszemélyek bérlakásaival együtt több mint 300 új lakás készült ilyen céllal. (Persze ez is rendkívül kevés.)

Az építési formák között a lakóparki építkezés visszaszorult, új lakóépületekben a legtöbb lakás családi házban épült. Tovább emelkedett a nagyobb lakások aránya, az új lakások átlagos alapterülete 90 m2 lett, 3 év óta a legnagyobb.

Folytatódott a lakásépítés kivitelezői hátterének szerkezeti átalakulása; az új lakások több mint háromnegyed része építőipari kivitelezéssel készült, a lakossági házilagos kivitelezés már az egyötödös arányt sem éri el.

A lakásépítés továbbra is a közép-magyarországi régióra koncentrálódik. Pest megyében egyötöddel több új lakást vettek használatba, mint egy évvel ezelőtt, Budapesten 9%-kal nőtt a kiadott új engedélyek száma. Így az országos lakásépítés fele történik – akár az új engedélyeket, akár a befejezett lakásokat tekintve – a közép-magyarországi régióban.

A használatba vett lakások száma a Dél-Alföld minden megyéjében emelkedett, régiós átlagban 12%-kal. A Dél-Dunántúlon a használatba vett lakások száma visszaesett 19%-kal.

Az új lakásra kiadott építési engedélyek országos átlagban 1%-kal csökkentek, miközben a Közép-Dunántúlon 40%-os növekedés, az Észak-Alföldön pedig 22%-os visszaesés következett be. Az Alföld valamennyi megyéjében kevesebb új engedélyt adtak ki, mint 2007-ben.

A befejezett üdülőépítések száma már harmadik éve csökken, ugyanakkor az építési szándék mérsékelten emelkedik. 2008-ban 710 üdülőegység kapott használatbavételi engedélyt, ami 9%-kal kevesebb, mint az előző évben volt. Az üdülők átlagosan 77 m2-es alapterülettel épültek. Az előző évihez képest 4%-kal több, 1340 új üdülőegység építésére kértek engedélyt, ám a beépítendő 91 ezer m2 terület 21%-kal kisebb, mint a 2007-ben kiadott építési engedélyek alapján volt.

Több mint 3700 lakás szűnt meg, 9%-kal kevesebb, mint az előző évben. A megszűnt lakások átlagos nagysága 70 m2 volt. Településrendezés miatt feleannyi, új lakás építése miatt 15%-kal kevesebb lakás szűnt meg, mint 2007-ben. A megszűnés leggyakoribb oka – 47%-ban – az avulás volt.

A kiadott új építési engedélyek alapján a lakóépületek beépítésre szánt területe az előző évhez képest nem változott, több mint 4 millió m2, míg a nem lakóépületekben tervezett több mint 4,5 millió m2 beépítése 41%-os növekedést jelent. A lakóépületeknél a tervezett egylakásos épületek aránya csökkent.

Míg az előző évi tervek alapján a beépítendő terület több mint felét egylakásos épületben szándékoztak megvalósítani, 2008-ban már 45, illetve 42% az egylakásos, illetve a 3 és több lakásos lakóépületek területének aránya. A nem lakóépületek kategóriájában az átlagot meghaladó növekedés a szálláshelyszolgáltató, vendéglátó épületek (111%), a mezőgazdasági (91%), valamint a hivatali épületek (65%) esetében történt. Az oktatási, egészségügyi, kulturális célt szolgáló épületeket illetően a beépítésre szánt terület nagysága alatta marad az előző évinek.

Cikkajánló:

$$1557$$

$$1556$$

$$1555$$