Több mint 400 milliárdos az építőipari körbetartozás
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének alelnöke a lánctartozás kezeléséről rendezett fórumon kiemelte, hogy a lánctartozás mértéke a múlt évben sem csökkent, pedig visszaszorítására 2007-ben jogszabályt is módosítottak.
Hozzátette: a mikro- és kisvállalkozások helyzete legrosszabb e téren, hiszen a legkiszolgáltatottabbak a piaci versenyben, amelyet a nem értékarányos árakon történő munkavállalás ural. A szakszövetség felmérése szerint az építési piacon gyakran tapasztalható, hogy az ajánlattevő cégek kirívóan alacsony áron pályáznak egy-egy munkára. Ez még a közbeszerzési pályázatokra vonatkozóan sincs megnyugtatóan rendezve.
Eddig semmilyen jogforrás nem definiálta pontosan az aránytalanul kockázatos, irreálisan alacsony ár fogalmát, amely aztán kiváltója a lánctartozásnak, sőt a fekete munkának, az adó- és járulékfizetés elkerülésének, s végső soron tönkre teszi a tisztességes vállalkozások piaci esélyeit is - mutatott rá az ÉVOSZ vezető tisztségviselője.
A szervezet álláspontja szerint ezért továbbra is kiemelt feladatként kell kezelni az irreálisan alacsony ár kiszűréséhez szükséges jogszabályi háttér megteremtését. A szervezet szerint ugyancsak fontos lenne a peres ügyek gyorsítása, a végrehajtás mielőbbiségének biztosítása, felülvizsgálatra szorul a felszámolási törvény, a csődtörvény és a személyi felelősség vonása is.
A fórumon Beerné Vörös Helga, a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának bírája azt tartotta a legfontosabbnak, hogy a tartozás behajtására indított perekhez az érintett vállalkozások megfelelő dokumentációval rendelkezzenek, az építési naplóban pontos nyilvántartást vezessenek a munkák teljesítéséről. A bírónő szerint szükség lenne olyan jogszabályi környezetre is, ami a garanciát magába foglalja, illetve a szerződésekben meg kellene jelennie a biztosítéknak is.
Cikkajánló:
$$1684$$
$$1683$$
$$1682$$
