Sem a BIF, sem az FHB nem fizet osztalékot

A tulajdonosok úgy döntöttek mind az FHB Jelzálogbanknál, mind a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-nél (BIF), hogy a tavalyi nyereség az eredménytartalékot fogja gyarapítani.

A BIF tőzsdén jegyzett befektetési társaság 480 millió forint mérleg szerinti nyereséggel zárta a tavalyi évet a magyar számvitel alapján készült, nem konszolidált, auditált beszámoló szerint.
A nem konszolidált éves beszámolót 13,97 milliárd forint mérlegfőösszeggel, a konszolidált beszámolót 29,2 milliárd forint főösszeggel hagyták jóvá. A 2,58 milliárd forint jegyzett tőkéjű társaság nem konszolidált saját tőkéje a tavalyi év végén 5,1 milliárd forint, a konszolidált saját tőkéje pedig 16,9 milliárd forint volt.
A csoport befektetési célú ingatlanjait és a kapcsolódó vagyoni értékű jogokat a konszolidált mérlegben 22,37 milliárd forinton tartják nyilván, szemben az egy évvel korábbi 20,66 milliárd forinttal.
A társaság vezetői közül Nobilis Kristófnak 31,16 százalék közvetett és közvetlen tulajdona van a BIF-ben, míg Spéder Zoltán 25 százalék közvetett részesedést birtokol, Ungár Anna pedig közvetve 27,79 százalék részvénnyel rendelkezik.

FHB

Az FHB Jelzálogbank 2008-ban a magyar számviteli beszámoló szerinti 6,8 milliárd forint mérleg szerinti nyereség az eredménytartalékot gyarapítja

Spéder Zoltán, az igazgatóság elnöke a javaslatot azzal indokolta, hogy válságos időszakban fel kell készülni a rosszabb helyzetekre is. A jelenlegi volatilis makro- és nemzetközi gazdasági helyzetet figyelembe véve akkor jár el helyesen a bank, ha a tőke erősítésére lépéseket tesz, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is erre hívta fel a figyelmet - mondta. Hozzáfűzte: furcsa volna, ha bank, miközben tőkeemelésről dönt, osztalékot fizet.  

Gyuris Dániel vezérigazgató a tavalyi teljesítményt értékelve kiemelte, hogy az FHB eddigi legjobb eredményét érte el, adózás előtti nyeresége 38 százalékkal nőtt, miközben a bankszektoré átlagosan 11 százalékkal esett, s minden mutató javuló tendenciát mutat.

Az eredményre ható tényezők közül kiemelte: az államilag támogatott hitelek erőteljes átárazódásának hatása több mint 5 milliárd forint, a bankjáradéké több mint 1 milliárd forint volt, az értékcsökkenés pedig több mint 60 százalékkal emelkedett a korábbi építkezések nyomán.
    
Az állami lakástámogatások július 1-jétől tervezett felfüggesztésével kapcsolatban a vezérigazgató a közgyűlést követő sajtótájékoztatón úgy vélekedett, ezt alaposan újra kellene gondolni, mivel nem csupán financiális kérdésről van szó. Harmati László vezérigazgató-helyettes rámutatott: a döntés során a makro- és szociológiai kockázatok mellett az érdekelt iparágak konjunktúráját is figyelembe kellene venni, jelenleg például a kamattámogatott hitel az egyetlen termék, ami likviditást nyújt a lakásfejlesztésben érdekelt kis- és középvállalkozásoknak.

Cikkajánló:

$$1737$$

$$1736$$

$$1735$$