Újabb gyorsító csomagot kap az építőipar

A tavaly és idén hatályba lépett intézkedéscsomag után újabb gyorsító csomagot kap az építőipar. A friss intézkedések egy része októbertől, másik része januártól lép majd hatályba.

Az úgynevezett Gyorsítás-2 csomag egyik legfontosabb célja, hogy az úgynevezett integrált építési eljárást, ahol az építésügyi hatóságok és szakhatóságok nem egymásután, hanem párhuzamosan dolgoznak, kiterjesszék az összes építésügyi beruházásra, tehát nemcsak az úgynevezett kiemelt beruházásokra – mondta Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára.

Ez azt jelenti, hogy a sajátos építményfajtáknál és a műemlékeknél, ahol az engedélyeztetést különböző minisztériumok és szakhatóságok végzik, is ezt az eljárást lehet majd alkalmazni.

Ennek megfelelően az úgynevezett olasz modellt is szinte az összes építésnél bevezetik, ami azt jelenti, hogy a szakhatóságok nem egyenként, hanem egyszerre vonulnak fel az adott területen.

A párhuzamos engedélyezésben az ügyintézési határidő összességében 60 nap, ha a kérelmeket hiánytalanul benyújtották. Ezt követően a korábbi gyakorlattól eltérően a közigazgatási eljárás csak egyetlen jogorvoslati lehetőséget biztosít.

Mindezzel párhuzamosan a nem engedélyköteles tevékenységek körét is kiterjesztik, de azt még nem lehet tudni, hogy pontosan mire. Az elképzelések szerint négyfajta engedélyezései eljárás lesz az építésügyben Magyarországon. Egyrészt marad a rendes engedélyezési eljárás, amit gyorsítanak, lesz az egyszerűsített engedélyezési eljárás, szintén megmarad a bejelentéshez kötött építési kör, amelynél a hivatal hallgatása az automatikus elfogadást jelenti, valamint a legegyszerűbb tevékenységeknél az építést egyszerű tényadatként kell közölni az építési szándékot.

Új intézményként be akarják vezetni a térségi főépítész alkalmazásának lehetőséget az önkormányzati társulások számára – mondta Szaló Péter. A településrendezési tervek kidolgozása nem lesz mindenhol kötelező, de ott ahol ilyen tervet nem készítettek a településnek igazodnia kell az országos, illetve megyei rendezési tervekhez. A szakállamtitkár kiemelte, hogy a jövőbeni fejlesztések irányait kijelölő úgynevezett Integrált Fejlesztési Tervből már 166 készült országosan.   

Szintén újdonság az építőipari kivitelezéssel foglalkozó cégek számára, hogy kamarai regisztrációhoz, de nem tagsághoz kötnék az építési tevékenység végzését. A regisztráció feltételei közé kerülne, hogy például a cég rendelkezzen az adott területhez szükséges szakembergárdával, de arról is nyilatkozni kéne, hogy a vállalat hajlandó-e választott bíróság előtt rendezni a vitás kérdéseket.  A minisztériumban szeretnék elérni, hogy a jelenleg igen drága választott bírósági eljárás olcsóbbá váljon.

Az NFGM azt is kezdeményezi, hogy a jelenleg alkalmazásban lévő 42 építésfelügyelői szám további 100-zal emelkedjen. Az építésfelügyelet megerősítése egyébként már majd egy évtizede napirenden van. Tavaly a létszámot 32 fővel növelték.

Januártól vezetnék be az úgynevezett biztos kéz intézményét is, mellyel egy fedezetkezelő állna az építtető és a kivitelező közé és csak akkor teljesítené a kifizetéseket, ha a fővállalkozó kifizette alvállalkozóit.

Szaló Péter elmondta, a lánctarozások a jövőben ezzel megszűnnének, ugyanakkor a korábban felgyülemlett tartozástömeget nem tudják kezelni. Szintén a lánctartozások elleni harc egyik eleme lenne a meghatározott rezsióradíj beépítése az ajánlati kalkulációba közbeszerzéseknél. Ehhez kapcsolódik, hogy a legalacsonyabb ajánlati árat automatikusan kizárnák a közbeszerzési eljárásból.

Cikkajánló:

$$1769$$

$$1768$$

$$1767$$