Ingatlaneladásra kényszerülnek a kormányok

Az általános recesszió által okozott államadósság-emelkedés a kormányzati ingatlanok eladásának új hullámát gerjesztheti Európában – derül ki a CB Richard Ellis (CBRE) új kutatásából. A befektetőket elsősorban az eladás-visszabérlés tranzakciókban érdekeltek.

A jelentés azt követően látott napvilágot, hogy az Egyesült Királyság kormánya bejelentette, 20 milliárd font (kb. 6.600 milliárd forint) értékben válik meg kereskedelmi ingatlanjaitól és a hozzájuk kapcsolódó eszközöktől a következő 10 évben, miközben további 5 milliárd fontot takarít meg az éves üzemeltetési költségekből. Mivel más országok kormányai is terveznek hasonló lépéseket, a jelentés elemzi az ingatlanok iránti befektetői étvágyat a jelen piaci helyzetben, figyelembe véve, hogy ezek az eladások jelentős globális trenddé nőhetnek a következő 12 hónapban.


Nick Axford, a CBRE kutatásért és tanácsadásért felelős európai igazgatója azt mondta: „a recesszió és a bankválság következményeivel küzdve a legtöbb kormány kénytelen szembenézni a költségvetések egyre rosszabb helyzetével. Sok kormánynak nagymértékű deficittel és növekvő államadóssággal kell számolnia, hogy bank- és vállalatmentő csomagjait finanszírozhassa. A befektetők államkötvények iránti csökkenő lelkesedését figyelembe véve az ingatlanvagyon kiárusítása lehet az igényelt tőke forrása.”

Az állami ingatlanok értékesítése meredeken emelkedett az elmúlt években: 2006 és 2008 között közel 16 milliárd euró értékben adtak el kormányzati ingatlanokat szerte Európában, szemben a 2003 és 2005 között elért 4 milliárd eurós értékkel. A jelen pénzügyi helyzet miatt a tendencia valószínűleg tovább folytatódik.

A kormányok felismerték, hogy a befektetők érdeklődése az eladás-visszabérlés jellegű ügyletek iránt nő. 2004-ben az európai eladás-visszabérlés piac 6,7 milliárd eurót tett ki, nagyrészt kis számú, de nagy értékű ügyletnek köszönhetően. 2007-ben ez a piac 46 milliárd euróra nőtt, összesen 670 ügylet révén, ami az európai befektetési piacon 20 százalékos arányt képviselt, szemben a 2004-es hat százalékkal – ez részben a növekvő ingatlanértékeknek is köszönhető. 2008-ban – amikor a befektetések nagymértékben csökkentek és a kereskedelmi ingatlanok értéke átlagosan 13 százalékot esett, az eladás-visszabérlés jellegű tranzakciók 22 milliárd euróval továbbra is a piac 19 százalékát képviselték.

Az eladás-visszabérlés csak egy lehetséges formája a kormányzati stratégiáknak. A figyelem nemcsak irodaterületekre irányulhat, de az infrastruktúra és közszolgáltatások más létesítményei, pl. iskolák, kórházak, kollégiumok is szóba jöhetnek. A jelenlegi helyzetben számos aktív befektető elsősorban a minőségi ügyfelekre, bérlőkre koncentrál, és a bevétel folyamatosságát és jövedelmezőség biztonságát tekinti a legfontosabbnak. Ebből a szempontból az állam eladás-visszabérlés jellegű tranzakciói a piacon viszonylag vonzónak számítanak. „Minél tovább tart a recesszió Európában, annál több állami ingatlan kerül majd piacra a kormányzati költségvetések támogatása céljából.”  - fűzte hozzá a tanulmányhoz John Wilson, a CBRE vállalati stratégiai vezetője.

Néhány évvel ezelőtt Magyarországon felmerült egy új kormányzati központ terve, amely a belvárosi kormányzati épületek eladását feltételezte volna. Borbély Gábor, a CB Richard Ellis vezető elemzője ezzel kapcsolatban kifejtette: „A budapesti terv más volt, mint a fent vázolt folyamat, mert az állam ezeket az épületeket üresen adta volna át, így nem eladás-visszabérlésről, hanem fejlesztési lehetőségekről lett volna szó. Ám még az ingatlanpiac virágzása idején sem tűnt valószínűnek a több mint 300.000 négyzetméternyi portfolió egy időben történő értékesítése. Azóta ez a terv lekerült az asztalról, és a jelenlegi piaci helyzetben nem valószínű újabb nagyléptékű kormányzati ingatlan-tranzakció.”

Cikkajánló:

$$1903$$

$$1902$$

$$1901$$